A létező cigányellenesség
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) II (2014)2 elismeri, hogy a romák előítéletekkel szembesülnek. Sajnos „kölcsönös bizalomhiányról, agresszióról, előítéletek-ről” beszél, anélkül, hogy a felelősséget elsősorban és egyértelműen a többségnek tulaj-donítaná. A stratégia nem használja a cigányellenesség fogalmat, azonban a magyaror-szági civil társadalom és a tudományos körök is ritkán használják azt. A stratégia a romá-kat érintő előítéletek leküzdése mellet kötelezi el magát. Sajnos a stratégia „kétirányú tudatosság növelést és kommunikációt” hangsúlyoz, de felelősséget, feladatokat nem tu-lajdonít a többségnek.
Magyarországon nincs közjogi szerv, melynek kifejezett feladata lenne, hogy elemezze, és kezelje a cigányellenességet. Két, feladatokkal rendelkező közjogi szerv kerül említésre: a nemzetiségi ombudsman és az Országos Roma Önkormányzat. A gyűlölet-bűncselekmények kérdését a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. egyáltalán nem érinti, kivéve a No Hate Speech kampányt. Ennek megfelelően az intézke-dési terv sem rendel felelőst vagy forrást a téma mellé.
Az NTFS-ben megfogalmazottak szerint, fel kell hívni a figyelmet a roma kultúrára. 2013. óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma évente nyílt pályázati felhívást hirdet a Stratégi-ában megfogalmazott céloknak megfelelően. Az elmúlt években a romákról alkotott véle-mények megváltoztatását célzó legnagyobb országos kampány (2017) az „1956 cigányhősei” volt. A kampány egy nagyon fontos mérföldkő a romákkal kapcsolatos pozitív tár-sadalmi kép kialakítása szempontjából. Hosszú távú sikere és pozitív hatása érdekében azonban szükség van a rendszeres, hasonló léptékkel és koncepcióval rendelkező kampá-nyokra, valamint arra, hogy ezek a fővároson kívül a vidéki városokba is eljussanak.
Online tudásbázis