Elérhetőségek

pardogyi@gmail.com

Online tudásbázis

Kövess minket

Pardo Gyí Projekt

Projekt azonosító: EFOP-5.2.2-17-2017-00081
Projekt teljes neve: Társadalmi innovációt és transznacionális együttműködést célzó PardoGyi Projekt
Pályázati forma: USZT, támogatás intenzitása: 100%, támogatási összeg: 49.902.170,-Ft
Projekt kezdete: 2017.11.15, projekt vége: 2020.05.14.
Megvalósítási helyszín: 8860 Lulla, Petőfi Sándor út 4.
Konzorciumi vezető: Diótörés Alapítvány
Konzorciumi partner: Chrisdimen Vallás-és Társadalomkutató Alapítvány

A projekttel kapcsolatos események
PARDOGYI PROJEKT - EFOP-5.2.2-17-2017-00081 - Transznacionális együttműködések

A Max Weber Kutató Alapítvány és a Vidékkutató Egyesület, mint külföldi partnerek szakmai tanulmányutat szerveztek a magyarországi kutatóknak, melynek keretében a megvalósult kutatás gyakorlati eredményeinek hasznosulását szemrevételeztük az egyetemi mozgástérben. A szakmai grémium a romániai kutató kollégák vezetésével betekintést nyert a szociális ellátórendszer helyi sajátosságaiba és a kutatási eredmények véglegesítéséhez a krízishelyzetben lévő, hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatos ajánlások rögzítésére is sor került. A az elsődleges és a másodlagos célcsoportot érintő, romániai ifjúságszakmai kihívások és a helyi intézményi és szabályzási hasonlóságok és különbségek összegzése történt meg. Az alapvető, szociális fókusz rögzítésén túl következtetésként az ifjúság identifikációjával kapcsolatos kérdések kerültek elő. Az erdélyi kutatók munkájának eredményeképp a tanulmányút résztvevői számára nyilvánvalóvá vált: a magyarság arányának függvényében Erdély különböző régióiban eltérő mértékben tartják relevánsnak azt a kérdést, hogy mind a magyar, mind pedig a román nemzethez kötődnének. Minél nagyobb a románok aránya egy régióban, annál inkább jelentkezik a kettősség, a kettős kötődés az identitásban. Míg Székelyföldön, Gyergyóban nem releváns a kettősségre való reflektálás, addig az etnikailag vegyes közegekben, megoszlottak a vélemények. A dominánsan román többségű északerdélyi városokban, így Kolozsváron (ahol a magyarok aránya 20 százalék alatt van) a válaszadók körében inkább elfogadott a kettős nemzeti kötődés ténye, addig a nagyobb arányban magyarlakta (30-50 százalék között), de román többségű városokban is markánsan megjelenő kettős kötődéssel szemben azért megjelentek ellenvélemények, amelyek a csak magyar nemzeti kötődést hangsúlyozták, mint relevánst az identitásukban.

A Max Weber Társadalomkutató Alapítvány és a Vidékkutató Egyesület, külföldi partnerek meghívására valósult meg a szakmai műhelymunka. A szakmai csapat műhelyfoglalkozásának fókuszában a megvalósított kutatási feladatok feldolgozásának lezárása és az eredményeket összesítő tanulmány és szakmai módszertani ajánlás végleges formába öntése állt. A szakmai egyeztetés tárgyának megfelelően a kutatási eredmények értékelése állt a középpontban: romák térbeli elhelyezkedése egy-egy településen belül az interetnikus szomszédságoktól a gettóig terjedő skálán mozoghat akkor, ha a többségi társadalom differenciált, és szelektív módon viszonyul a romákhoz. Vagyis a „rendes”, „beilleszkedésre képes”, asszimilálódni vágyó, mobilabb cigány családokat a többség elfogadja és számukra a közös tér- és intézményhasználatot is lehetővé teszi, ugyanakkor arra törekszik, hogy a „beilleszkedni nem képes”, jellemzően a szegényebb és iskolázatlanabb romákat térben és társadalmilag egyaránt elkülönítse. Azaz a többségi társadalomnak megfelelni kényszerülő településvezetés határozza meg a romák bizonyos csoportjai számára elérhető, másokat abból kizáró tér- és intézményhasználatot. Másképpen fogalmazva a településen élő roma családok közötti differenciálódást, a romák és nem romák, illetve a romák különböző csoportjai közötti elkülönülési igényeket pontosan tükrözi a többségi társadalom által szabályozott tér- és intézményhasználat. Egyfajta békés egymás melletti együttélés alakult ki a két etnikai csoport között azokon a településeken, általában az aprófalvas területeken, ahol a romák már olyan magas arányban élnek, hogy az ott élő, elköltözni nem képes többség számára megkerülhetetlen a mindennapi érintkezés, ahol az elmúlt évtizedekben romák és nem romák között kialakult valamiféle együttműködés.

A projekt résztvevői egy, a szakmai tervben meghatározott kritériumoknak megfelelően kihagyhatatlan szakmai lehetőségeket ígérő, rendhagyó ellátásszakmai tábor megvalósítóinak látogatásával bonyolították le nyári terepmunkájukat. A táborban a romániai viszonylatok között is leginkább elhanyagolt, észak-erdélyi társégből érkezett, súlyosan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok ellátására került sor. A megvalósítók – részben romániai, részben magyarországi szakemberek – egyedülálló szakmai tapasztalat-kosárral tudtak szolgálni a megvalósításban résztvevő csapatnak. A terepmunka keretében szakembereink bekapcsolódhattak a tábor mindennapi életébe, az ellátás folyamataiba, egyben pótolhatatlanul fontos, további szakmai együttműködések megfogalmazására és rögzítésére került sor. Különösen fontosnak bizonyult a romániai ifjúságszakmában több évtizedes gyakorlattal rendelkező célcsoport-tagok tapasztalatainak egybevetése a projekt módszertani agendájával, számos, a kutatási folyamatokban is releváns változó árnyalására kerülhetett sor a terepmunka eredményeképpen.

A projektpartnerek a fő kedvezményezett szakmai központjában szakmai műhelymunka keretében összegezték a projekt szakmai feladatainak végső megvalósításához szükséges tennivalókat és a korábbi egyeztetések, együttműködések és szakmai szimpóziumok tapasztalatait. Ezek sorában nyilvánvalóvá vált, hogy az eredetileg vállaltnál magasabb színvonalú tudományos kimenet érdekében, a szükséges erőforrások rendelkezésre állása mellett szükségessé válik mind a fő kedvezményezett, mind pedig a konzorciumi partner részéről egy-egy újabb szakmai szakértő beemelése a projektbe: a Diótörés részéről egy szociális szakember, a Chrisdimen részéről pedig egy, a Részvételi Akciókutatás megnövekedett szakmai feladatait megfelelő szakértelem birtokában elvégezni képes, szociológus mester végzettségű kutató személyében. Ennek birtokában válik lehetővé a projekt számra, hogy a nemzetközi tudományos és szociális szakma legszélesebb nyilvánossága számra is olyan, disszeminálható projekteredmény születhessen, amivel paradigmatikus vízió alkotható a leghátrányosabb helyzetű fiatalok ellátásában aktív szakemberek rövid- és hosszútávú szakmai stratégiája szempontjából. A szakmai egyeztetés eredményeinek birtokában összegzésre kerültek a szakmai konferencia megvalósításának operatív feladatai is.

A projekt megvalósítóinak szerbiai partnerei által megszervezett szakmai tanulmányút keretében áttekintő jelleggel újra látogatásra került sor a jelentős fejlődés eredményeként bővült, magyarkanizsai közösségi szolgáltató intézménybe, a község adományelosztó központjába. A projekt transznacionális jellegének megfelelően sor került a Kárpát-régiós, szociális ellátásszakmai koncepció kibővítésére a szerbiai, ezen belül is elsősorban a vajdasági tapasztalatokkal – a Cseriti Pont tapasztalatainak beépítésével. A szociális intézményben a megvalósítók betekintést nyerhettek a leghátrányosabb helyzetűek – köztük a krízishelyzetben lévő fiatalkorúak – számára segítséget jelentő adományelosztási és újra-hasznosítási folyamatokba, így a kutatási feladatok hátterét biztosító módszertani konstrukció árnyalására is sor kerülhetett a helyi sajátosságok tapasztalatainak beépítésével. A tanulmányút tapasztalatait összegző szakmai egyeztetés révén összehasonlításra került sor a leghátrányosabb helyzetűek szociális helyzetét javítani szándékozó magyarországi és vajdasági adománymenedzselési tapasztalatok vonatkozásában.

A projektpartnerek a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának éves, nemzetközi tudományos szimpóziumának keretében valósíthatták meg nyári szakmai tanulmányútjukat, ahol a társadalomkutatási feladatok megvalósításában aktív magyarországi és romániai szakembereken túl a régiót érintő szociális szakmát képviselő szakértőkkel és terepmunkásokkal is közös egyeztetés megvalósítására került sor. A rendezvény keretében a projekt szakmai vezetője nyilvános előadás formájában összegezte a kutatás módszertani agendáját, melynek megvitatására is sor került a szakmai grémium részvételével. A tanulmányút legfontosabb szakmai hozadékát az elsődleges és a másodlagos célcsoportot érintő, romániai ifjúságszakmai kihívások összegzése jelentette, különös tekintettel a krízishelyzetben lévő, esetenként droghasználó és egyéb deviancia-jelenségekben érintett fiatalokra, fiatal felnőttekre. A helyzet kezelésének módszertana kapcsán a magyarországi és a helyi intézményi és szabályzási hasonlóságok és különbségek is egyeztetésre kerültek.

A projektmegvalósítók Kolozsvárra látogattak, a transznacionális projekt romániai együttműködő partnerének, a Vidékkutató Központnak a meghívására, ezzel az együttműködés negyedik országának képviselőinek megvalósítási helyszíne is beépült a kutatási programba. A szakmai csapat műhelyfoglalkozásának szakmai fókuszában a megvalósítandó kutatási feladatok kivitelezésének végleges forgatókönyv-összeállítása állt, a közös döntés eredményeképpen a vállalt, 300 főt érintő, Magyarország határain túli célcsoport-tagok adatain alapuló kutatási feladat célterülete Románia magyarok lakta területeire koncentrálódik. A szakmai grémium a romániai kutató kollégák vezetésével betekintést nyert a szociális ellátórendszer helyi sajátosságaiba és a módszertan véglegesítéséhez a krízishelyzetben lévő, hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatos kérdések és tennivalók is tisztázásra kerültek. Mérlegre került a kutatási feladat megvalósíthatóságának nemzetközi keretrendszere, az egyeztetés kapcsán megegyezés született az összehasonlíthatóság és a tudományos validálás megvalósíthatóságáról.

A nemzetközi konferenciánkat 2019.11.07-én, reggel 9:00-kor a Diótörés Alapítvány elnöke Csépányi Gabriella nyitotta meg, majd előadást tartottak a résztvevők közül:

  • Kállai Ernő az SZTE JGYPK-ról a Kisebbségi közösségek a 21. század társadalmában címmel;
  • Raymond Kohler, a Francia A.C.C.E.S.S szervezet igazgatója a Határokon átnyúló civil együttműködés címmel;
  • Juhász Józsefné, ny. Népegészségügyi Főovezető, ÁNTSZ OTH Kórházi tolerancia tapasztalatai címmel;
  • Dr. Illyés Szabolcs és Illyés Dávid a Pardogyi kutatás módszertanáról;
  • Veres Valér PhD a kolozsvári Bábes-Bolyai Egyetemről a Depriváció csökkentése és társadalmi inklúzió növelésének tapasztalati Székelyföldön címmel;
  • Kiss Dénes a kolozsvári Vidékkutató Egyesület Elnöke a Tanyától az új Tanyáig, a kitörés útjai és következményei egy falusi roma közösségben címmel.

A szünetekben részletek bemutatására került sor a Diótörés Alapítvány közreműködésével 2015-ben bemutatott „Az egyetlen hajléktalan” c. operából. Ezt követően a Diótörés Alapítvány elnöke Csépányi Gabriella megköszönte a résztvevők jelenlétét és előadásait, majd lezárta a konferenciát.

A PardoGyi projektben részvevő partnerek értékelték az eddigi eredményeket, különös tekintettel a másodlagos célcsoport elérhetőségével kapcsolatos problémákra és fókuszokra: az utóbbi néhány esztendőre vonatkozóan a cigányság iskolázottsági mutatóiban bekövetkezett változásokra a legutóbbi népszámlálási adatok alapján kapható kép, az adatokból diagramok készültek, amely a teljes lakosság és a roma népesség iskolázottsági mutatóit tartalmazza százalékos arányszámokkal. A diagramok jól kidomborítják, hogy a romák ötször nagyobb arányban nem végzi el a nyolc általános osztályt a teljes népességhez képest. A maximum 8 általános osztályt végzettek aránya is kétszer gyakoribb a roma népesség körében, mint a teljes népességben. A szakmunkás végzettség megszerzésére megközelítőleg fele akkora esélyük van, az érettségi vagy a diploma megszerzésére pedig nyolcszor kisebb az esélyük, mint teljes lakosságnak. A nemzetközi csapat teljes számban képviseltette magát a romániai kutató partnerek részéről, így érdemben nyílt rá lehetőség, hogy a projekt szakmai konferenciájának tárgykörében részletező felkészülés történhessen. Megvitatásra kerültek a kutatási kérdőívek módszertanának eredményei, javaslatok megfogalmazása után konszenzus született a kutatási eredmények feldolgozása és szakmai anyagok összeállítása módszertanára.

A projektpartnerek látogatást tettek 2019.04.04-én Romániában, Sepsibükszádon, a külföldi partner Sepsibükszádi Ifjúsági Egyesületnél, ahol találkoztak a másik romániai partner, a SIC-Art Egyesület kollegáival is. A nemzetközi partnerek bemutatták az Egyesületek mindennapi tevékenységét, így a magyar partnerek betekintést nyerhettek az Egyesületek szakmai munkájába és részt vettek egyéb pályázati lehetőségekről szóló előadásokon. A tanulmányút kapcsán sor került a közeli, Sepsiszentgyörgy részeként létező Örkő-telep megközelítésére is. A szakmai felkészüléshez a helyi Máltai Szeretetszolgálat szakembereinek közreműködését kérték meg a projekt kutatói, hiszen a csaknem középkorinak mondható körülmények között működő szegregátum puszta megközelítése is veszélyes, ám olyan, új kutatási perspektívát szolgáltat, ami rendkívüli szakmai eredményekkel kecsegtető. A szélsőségesen rossz helyzetben lévő, krízishelyzetet átélő fiatalokkal foglalkozó szakemberek szakmai megállapításai a kvantitatív kutatási modell fontos kiegészítőinek bizonyultak.

A PardoGyi projekt résztvevő szakemberei 2019.04.03-án szakmai műhelymunka keretében találkoztak a Diótörés Alapítvány Alacsony küszöbű Dióverő Szolgálatánál. A kollegák megállapodásra jutottak, hogy a 2019. évi nemzetközi konferenciát 2019. október hónapban a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve Szegeden az Egyetem egyik dísztermében fogják megrendezni. Megvitatták a konferencia tematikáját, számba vették a meghívottak lehetséges körét. A szakmai konferencia meghívottjainak körében így a projektbe kapcsolódó szakembereken túl a kutatásszakma kapcsán jelentős tevékenységet végző szakemberek bevonása is szükséges, ennek kapcsán az intézkedések megkezdődtek. Egyben a műhelymunka keretében került sor a szakmai felkészülésre a másnap Székelyföldön megtartandó szakmai tanulmányútra, melynek keretében a legszélsőségesebb romániai szociális szegregátumok vizsgálata is megnyílik a kutatóközösség számra – a magyar szociális szakemberek számra ma már elképzelhetetlenül elmaradott környezetben működő, erdélyi Sepsiben lévő romatelepek viszonylatában.

A PardoGyi projektben részvevő partnerek 2019.03.18-án szakmai műhelymunka találkozót tartottak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karon működő Társadalmi Antropológiai Kutatóközpontban, ahol a 2019. évi nemzetközi konferencia szakmai tervét kezdték kidolgozni, ezzel párhuzamosan rögzítették a konferencia megszervezéséhez szükséges operatív munkákat. A szakmai előrehaladás kapcsán megvitatásra került a rögzítésre kerülő módszertani mix jelen állapota, amely már tartalmazza a survey és a kvalitatív mérési dimenziók – a mélyinterjúk – vázlatán túl a részvételi akciókutatás beemelésének lehetőségeit és várható többleteredményeit is. Az új módszertani elem, a részvételi akciókutatási dimenzió révén teljessé válik a módszertani mix, ami a jelen tárgyú kutatás kapcsán hazai viszonylatban eddig egyedülálló tudományos eredményekkel kecsegtet – együtt a kvantitatív szakmai bázis sikeres megvalósulásának opciójával.

A Diótörés Alapítvány és Chrisdimen Alapítvány, mint konzorciumi partnerek szakemberei 2019.03.06-án szakmai műhelymunka keretében találkoztak a Diőtörés Alapítvány Alacsony küszöbű Dióverő Szolgálatánál. A jelen lévő szakemberek és kollegák először megvitatták a 2018. évi tanulmányutak, terepmunkák tapasztalatait. Ezt követően elkészítették a 2019. év szakmai ütemtervét, a kutatások és a szakmai találkozók tekintetében. Célul tűzték ki, a 2019. évi nemzetközi konferencia megszervezését, melyre megkezdték az időpontok keresését. A konferencia egyik központi elemköre az újonnan meghatározott, innovatív kutatási faktor, a Részvételi Akciókutatás és annak beágyazhatósági kérdése a jelenleg véglegesülő módszertani mixbe. A konferencia fontos szakmai kritériuma, hogy lehetőség nyílik a találkozó és a szakmai módszertani egyeztetési opció a francia ACCESS partnerrel, akik a maguk dimenziójában hazájuk egyik leginkább meghatározó ellátásszakmai potentátjai.

A PardoGyi projektben részvevő partnerek 2018.12.17-én szakmai műhelymunka találkozót tartottak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Társadalmi Antropológiai Kutatóközpontjában, értékelték a 2018. évben elért eredményeket, és megbeszélték a következő év szakmai ütemtervét. Az egyetemi környezetben megvalósult műhelymunka keretében került rögzítésre, hogy a korábban tervezett módszertani alapkritériumoknak megfelelő munkaterv kapcsán a korábbiakban felmerült, bővítési szempontok beiktatása mellett stratégiai megoldást jelentene egy innovatív kutatási elem beépítése, melynek révén az elsődleges célcsoport-tagok – túl azon, hogy a tudományos vizsgálat elsődleges bázisát adják – maguk is kutatási adatértékelési folyamatrésztvevőként csatlakozhatnak. Ennek módszertani kerete a Részvételi Akciókutatás keretében valósulhatna meg. Ezzel a célkitűzéssel azonban jelentős többletfeladat hárul a projektre, melynek szakmai és humánerőforrás-igényeit a következő fél év során meg kell oldani.

A szakmai tanulmányút alkalmával a projektben résztvevő szakemberek látogatást tettek a projekt célkitűzéseivel azonos profilú civil szervezetek találkozóján. Ezen a rendezvényen lehetőség nyílt találkozni olyan szlovákiai magyar szakemberekkel, akikkel eszmecserét folytattak a társadalom-kutatási, szociális-és segítésnyújtás terén szerezett tapasztalatokról. A felvidéki találkozó révén újabb szakmai elemmel bővült a projekt tudáskincse, hiszen a szlovákiai szociális ellátórendszerben aktív kollégák tapasztalatai szintén beépülhettek a kutatási folyamatot megalapozó módszertani mixbe. A tanulmányút során felvetődött szakmai tapasztalatok kapcsán a roma és nem roma másodlagos célcsoport-tagok kapcsán, együttesen fellépő szakmai kihívások kerültek felszínre, melyek jelentősen árnyalták az egyes, ezen specifikáció szempontjából homogén környezetek kapcsán korábban megállapított vizsgálati kritériumokat.

A projekt partnerek szakmai műhelymunkában vettek részt 2018.10.25-én Szerbiában, Magyarkanizsán a Zöld Világ Egyesület irodájában. A nemzetközi partner szervezettel együtt számba vették az eddigi szakmai tapasztalatokat és számba vették kutatás eredményeként létrejövő módszertan által a szerbiai szociális szakembereknek nyújtható segítségek lehetőségeit. A műhelymunka kapcsán rögzítésére kerültek azok, a komplex szakmai szempontok, melyek a projekt első éves működése során megadták a projekt tudásbázisának agendáját. Összegzésre került, hogy az ellátó szakmai csaknem minden, a kutatási tervvel kapcsolatban releváns ellátási formája érintve lett személyes felkeresés és adatrögzítés révén. Ennek mentén a következő év folyamán a módszertani mix specifikálásának kell megtörténnie. A szociális szakemberek a kutatási folyamatba nem, mint célcsoportként való bevonásának kihívása kapcsán döntés előkészítésére került sor.

A projektpartnerek látogatást tettek 2018.10.25-én Szerbiában, Magyarkanizsán a Zöld Világ Egyesület által alapított Cseriti Pontban. A nemzetközi partner által 2017-ben létrehozott adománybolt olyan rászoruló családokon segít, akiknek szükségük van ingyenes ruhaneműre és bútorra. Az adománybolt hetente egyszer varrásra tanítja a roma asszonyokat, ezzel is segítve a napi kiadások csökkentését. Ezzel újabb szakmai aspektus bevonására nyílt lehetőség a projekt tudáskincs-bázisának viszonylatában, hiszen ez a fajta, az idők szavának megfelelő segítő attitűd semmivel sem kisebb értékű a krízishelyzetbe kerülő fiatalok ellátása kapcsán, mint a többi, korábbi tanulmányutak kapcsán vizsgált ellátási forma. Különösen nagy értéket biztosított a találkozónak, hogy az EU-csatlakozás előtt álló, szociális szakmai kritériumoknak a magyarnál kisebb hatékonyságban megfelelő ellátórendszerek által jellemzett területek szakmai vonatkozásait vizsgálhatta a projektcsapat.

A Diótörés Alapítvány és Chrisdimen Alapítvány, mint konzorciumi partnerek szakemberei 2018.09.24-én szakmai műhelymunka keretében találkoztak a Diótörés Alapítvány Alacsony küszöbű Dióverő Szolgálatánál. A jelen lévő szakemberek és kollegák először megvitatták a korábbi tanulmányutak, terepmunkák tapasztalatait, majd elemezték a szakmai megfigyeléseket. Értékelték a májusi nemzetközi konferenciát és megvitatták a 2019. évi nemzetközi konferencia ütemezését. A szakmai grémium 2019-es év első felében véglegesítendőnek ítélte meg a módszertani mix véglegesítését, hiszen a kutatási feladatok operacionalizálásának időbelisége mindenképpen szükségessé teszi az utolsó, szűk egy éves etap elkülönítésének lehetőségét – különös tekintettel a vegyes adatfelvételi struktúrákat követő elemzési fázishoz szükséges időbeliség tekintetében. Ez azt jelenti, hogy egy specifikus szakismerettel rendelkező, szociológus szakember projektbe lépésére van szükség a tudományos feladat ellátásához.

A projektpartnerek a 2018. év nyarán terepmunkát folytattak a Tiszaburán és a Kunhegyesen élő Roma Közösségekben. Ennek keretében részt vettek a roma közösség világi és vallási alkalmain, rendezvényein. A világi és vallási vezetőkkel tovább mélyítették az együttműködést, illetve a vallási és világi vezetők útmutatása alapján feltérképezték az interjúkba bevonhatók körét. A vallási közösségek – jellemzően felekezetfüggetlen roma keresztény gyülekezetek – vezetőivel való kapcsolat egy teljesen új perspektívát adott a módszertani előrehaladás viszonylatában. Maguk a lelkipásztorok, közösségi szolgálattevők, mint szociális ellátásban is aktív részt vállaló szakemberek teljesen új aspektusból világítottak rá a kutatásra váró szakmai kritériumokra, melyek beépítésre kerültek a projekt módszertani agendájába. Itt a hagyományos szociális kríziseken túlmutató, lelki természetű problémák ellátásban aktív részvételt vállaló szakemberek elképzelhető többletfeladatai vetődtek fel, mint vizsgálandó szempontok.

A projekt partnerek a 2018. év nyarán terepmunkát folytattak a Tiszaburán és a Kunhegyesen élő Roma Közösségekben. Ennek keretében részt vettek a roma közösség világi és vallási alkalmain, rendezvényein. A világi és vallási vezetőkkel tovább mélyítették az együttműködést, illetve a vallási és világi vezetők útmutatása alapján feltérképezték az interjúkba bevonhatók körét.

A projektpartnerek a 2018. év nyarán terepmunkát folytattak a Balassagyarmaton élő Roma Közösségben. Ennek keretében megismerkedtek a roma közösség világi és vallási vezetőivel, és meglátogatták a roma közösség világi és vallási alkalmait, rendezvényeit, ahol a vallási és világi vezetők útmutatása alapján feltérképezték az interjúkba bevonhatók körét. A módszertani mix tovább-specializálása kapcsán kiemelkedő jelentőségű volt a terepmunkán való részévétel, ahol roma vezetők, mint a szociális feladatok ellátásában aktív célcsoport-tagok részletező módon bemutathatták azokat a specifikus ellátási kérdéseket, melyek jellemzően a krízishelyzetbe kerülő roma fiatalok támogatásával kapcsolatban szakmai elemekként elképzelhetővé váltak. A specifikusan roma környezetben megvalósuló segítő munka kihívásai szisztematikusan bővítették a projekt tudáskincsét, ezzel kapcsolatban a megismételhetőség szakmai opciója is felvetődött.

A szakmai tanulmányút alkalmával a projektben résztvevő szakemberek látogatást tettek az ÁGOTA Alapítvány, Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Központja. A helyszínen találkoztak a Központ dolgozóival, szakembereivel, és betekintést nyerhettek az árva vagy családjukból kiemelt gyermekek egészségügyi, pszichológiai, szociális, mentálhigiénés ellátásaiba, szolgáltatásaiba. Az ott dolgozó szakemberekkel megvitatták a segítségnyújtás különböző formáit. Kiemelten fontosnak bizonyult a tanulmányút, hiszen a projekt megelőző fázisában jellemzően a krízisellátásban részesülő, másodlagos célcsoport-tagok ellátásban, támogatásában aktív szociális segítőkre fókuszált a módszertan megalkotásán dolgozó szakmai csapat, ám az ÁGOTA több évtizedes tapasztalata révén a nevelőotthonokban, nevelőszülők mellett felnövő fiatalok ellátásnak specifikus kérdései is beépülhettek a formálódó módszertani mixbe. Egyben különösen jelentős szakmai rangot ad a projektnek a nagy múltú szakmai ellátó intézmény támogató segítsége.

A PardoGyi projektben részvevő partnerek szakembereivel 2018.05.26-án, nyilvános nemzetközi konferenciát megrendezésére került sor, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Társadalmi Antropológiai Kutatóközpontjában. A résztvevő partnerek közül a előadást tartott a Diótörés Alapítványtól Csépányi Gabriella Elnök asszony, a Chrisdimen Alapítványtól Dr. Illyés Szabolcs Elnök úr, dr. Juhász István kutatásvezető és dr. Ulbert Mónika alprojekt vezető, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány részéről Veres Valér Elnök úr. Az előadásokat követően workshopok következtek, ahol többek között a Vidékkutató Egyesület részéről Kiss Dénes Elnök úr és a Zöld Világ Egyesület részéről Halász Mónika képviselő szólalt fel. A konferencián a kutatások szakmai módszertanáról, a roma telepeken folytatott terepmunkáról, a kérdőíveknek a GDPR-nek való megfeleltetéséről és a projekt előrehaladásról volt szó.

A projektben részvevő partnerek 2018.05.25-én szakmai műhelymunka találkozót tartottak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Társadalmi Antropológiai Kutatóközpontjában. A műhelymunka egyik gyakorlati célja a szakmai kérdések tisztázása volt a másnap megrendezésre kerülő nemzetközi konferencia kapcsán. A kutatási folyamatban releváns, eddigi eredményeket alapul véve a nemzetközi kutatói gyakorlat konkrét elemeivel való bővítésére került sor a műhelymunka kapcsán. A szakmai folyamatba a műhelymunka keretében léptek be konkrét kutatásmódszertani javaslatok megfogalmazásával a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szociológusai, akik megosztották a célcsoport vonatkozásában releváns, romániai tapasztalataikat: maguk is szociális munkás képző intézményként a leghátrányosabb helyzetű kliensek támogatására készítik fel a képzésben résztvevőket a tudományos tapasztaltok alapján. Ez megfelelő összevetési pontnak minősült a magyarországi szociális szakemberek képzési, szakmai fejlesztési pontjaival, ami a kvantitatív kutatás számára több opcionális kérdéslehetőség körüli bizonytalanságot is tisztázott.

A PardoGyi projektben részvevők 2018.04.25-én szakmai műhelymunka keretében találkoztak a Diótörés Alapítvány Alacsony küszöbű Dióverő Szolgálatánál. A jelen lévő szakemberek és kollegák először megvitatták a korábbi lullai tanulmányút és terepmunka tapasztalatait, majd értékelték a szakmai megfigyeléseket. Ezt követően célul tűzték ki, hogy 2018. május hónapban nemzetközi konferenciát tartanak, melynek szakmai programját közösen állítják össze. Az alacsony küszöbű szolgáltatásban részt vevő kollégák bevonásával tovább bővült a projekt módszertani mixet konkretizálni szándékozó tudáskincse: a krízishelyzetben lévő, másodlagos célcsoport-tagok ellátásnak jellemzői ugyanis jelentősen árnyalják a segítő szakembereket általánosságban jellemző szakmai kritériumok rendszerét. Ez a momentum mind a kvalitatív, mind a kvantitatív mérési módszerek kapcsán újabb elemekkel bővítette a módszertani jellemzőket, melyek rögzítésre kerültek.

A Diótörés Alapítvány és Chrisdimen Alapítvány, mint konzorciumi partnerek szakemberei 2018.03 23-án újabb tanulmányúton vettek részt Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Társadalmi Antropológiai Kutatóközpontjában. Itt betekintést nyerhettek egy felsőoktatási intézmény – a projekt szempontjából releváns – kutatóközpontjának működésébe és módszertani alapelveibe, valamint lehetőségük nyílt feltérképezni a projekt során megvalósult eredmények társadalmi hasznosságának érvényesülési lehetőségeit. Az egyetemi háttérintézmény szakembereinek közreműködésével a kutatás vezetése rögzítette: a szakmai tervben általánosságként megjelölt módszertani mix képes csak az eredendően meghatározott szakmai kérdések részletező tisztázására, így a körvonalazódó survey módszertani bázisát kvalitatív módszertani elemekkel kell bővíteni, a tervezett mélyinterjúk kapcsán az egyetemi kötődésű intézmény szakemberei tartottak ismeretbővítő előadásokat.

A Diótörés Alapítvány és Chrisdimen Alapítvány, mint konzorciumi partnerek szakemberei, 2018.02.28-án szakmai műhelymunka találkozót tartottak a Diőtörés Alapítvány Alacsony küszöbű Dióverő Szolgálatánál. A jelen lévő szakemberek és kollegák először megvitatták a lullai tanulmányút és a tiszaburai terepmunka tapasztalatait, majd értékelték a szakmai megfigyeléseket. Ezt követően számba vették a 2018. évre vonatkozó szakmai munka célkitűzéseit, annak ütemezésére tekintettel is. A szakmai műhelymunka lényegi szakmai elemét képezte, hogy a Kertész utcai telephelyen aktív szolgálatot teljesítő szakemberek, mint célcsoport-tagok részletesen véleményezték a korábbiakban megalkotott kutatás-szakmai agendát, melynek eredményeképp a kutatás irányítóiban konkretizálódott, hogy maga az adatfelvételi folyamat sem nélkülözheti a vizsgált célcsoport közreműködését. Ennek a szakmai kihívására a nyárig hagytak megoldási határidőt a nemzetközi szakmai csapat részére.

A partnerek szakemberei, 2017.12.18-án szakmai műhelymunka találkozót tartottak a Diótörés Alapítvány Alacsony küszöbű Dióverő Szolgálatánál. A jelen lévő szakemberek és kollegák először megvitatták a lullai tanulmányút és a tiszaburai terepmunka tapasztalatait, majd értékelték a szakmai megfigyeléseket. Ezt követően számba vették a 2018. évre vonatkozó szakmai munka célkitűzéseit, annak ütemezésére tekintettel is. A projekt első, összegző műhelymunkájaként a nemzetközi partnerekkel közösen megszületett a kutatási programok összehangolásának szakmai operatív forgatókönyve, melyek egyes címszavaihoz minden résztvevő részéről javaslatok hangzottak el, ennek megfelelően megkezdődött a kvantitatív kutatási elem bázisát képző survey operatív vázlata. A vázlat kapcsán a megvalósítás hosszú távú időbeliségének ütemezési menetrendje is rögzítésre került.

A projektpartnerek 2017. év végén terepmunkát folytattak a Tiszaburán élő Roma Közösségben. Ennek keretében megismerkedtek a roma közösség világi és vallási vezetőivel is, akikkel projekt megvalósítása érdekében együttműködésben állapodtak meg. A szakmai találkozónak helyt adó FIROSZ vezetője, Farkas László – bár eredetileg nem együttműködő partnere a projektnek, segítő és a koordinációt könnyítő javaslatokkal járult hozzá a szociális szakemberek hatékonyabb munkavégzését célzó kutatási folyamatok megalapozásához. A találkozó alkalmával fogalmazódott meg az együttműködő partnerek számára konkrétumként, hogy milyen tipológiai jellemzők mentén kell elkülöníteni a célcsoport kezelése kapcsán a szegregált környezetben, illetve a városias miliőben tevékenykedő szakembereket jellemző körülményeket. A szélsőségesen nagy szegénységtől sújtott terepen szükséget szenvedő célcsoport-tagok kutatásra hatást kifejtő elemei konkretizálásra kerültek.

A szakmai tanulmányút alkalmával a szakemberek látogatást tettek a Diótörés Alapítvány által fenntartott és üzemeltetett Diófa Rehabilitációs Otthonban. A helyszínen találkoztak az intézmény lakóival és dolgozóival, orvosaival, szakembereivel. A találkozás alkalmával betekintést nyerhettek az Otthon egészségügyi, szociális, mentálhigiénés ellátásaiba, szolgáltatásaiba. Az ott dolgozó szakemberekkel megvitatták a segítségnyújtás különböző elemeit, a foglakoztatás előmozdításának lehetőségeit és azok gyakorlati megvalósulásait. A szakmai találkozó kapcsán először felvetődött, hogy a kutatási feladatokba a célcsoport szakmai kompetenciáinak mélyebb bevonása is szükségessé válhat, így az előzetes szakmai terveben megfogalmazott kutatási modell kibővítése napirendre kerül. Az elsődleges célcsoport mellett a másodlagos célcsoporttal – a gondozottakkal való beszélgetések révén is lényegesen bővült a következő hónapokban megvalósulásra kerülő kutatási feladatok operacionalizálási feladatlistája.

A rendezvényre meghívásra kerültek a konzorciumi- és együttműködő partnerek, ahol röviden bemutatásra került a projekt célja, kezdete, vége, a támogatás intenzitása, az elnyert támogatási összeg, a megvalósítási helyszín és a projekt megvalósításához szükséges mérföldkövek. Megfogalmazásra kerültek a megvalósításhoz szükséges célok, célkitűzések és az elvárt eredmények. Bemutatásra került az eredmények remélt hasznossága, és átfogó hasznosulásának lehetőségei. A projekt bemutatása kapcsán részletes tájékoztatót tartott a főpályázó vezetése szervezetük eddig elért, szakmai eredményeiről, ehhez kapcsolódóan a nemzetközi partnerek számára is bemutatkozási lehetőség nyílt. A projekt szakmai vertikumát a konzorciumi partner képviseletében részletesen sikerült felvázolni, a plenáris előadásokon túl sor került a célcsoportot – a szakmai segítségnyújtásban aktív szakembereket érintő kérdések közös megvitatására.

Akadálymentesítés
Contrast