A roma népesség állapota
A szegénység és mélyszegénység 2013-ig tartó fokozódása mellett problémát okoz az évtizedek óta tapasztalt alacsony foglalkoztatottság. Bár az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottak száma, és 2016 áprilisára megközelítette a 4,3 milliót, a munkajövedelmet helyettesítő társadalmi juttatásokra való jogosultsági feltételek változásai miatt csak lassan csökken az álláskeresők száma és aránya. A KSH adatai szerint Magyarországon a jövedelmi különbségek továbbra sem érik el az uniós átlagot. Hazánkban a leggazdagabb jövedelmi ötöd átlagos jövedelme mintegy négyszerese a legszegényebb ötödének (KSH).
A hatékony nyugdíjrendszernek köszönhetően a 65 év feletti korcsoportban az átlagosnál kisebb mértékű az egyenlőtlenség, az ő esetükben a két szélső ötöd átlagos jövedelemtömegének aránya 3,0 (KSH). Az egyenlőtlenség másik gyakran használt mutatója a relatív szegénységi rés, amely a szegénységben élők távolságát mutatja a nem szegényektől. 2015-ben a szegénységi rés 22,3%-ról 21,8%-ra csökkent, tehát a szegények medián jövedelme nem távolodott tovább az országos szegénységi küszöb értékétől.
A gyermekes háztartások jövedelme 2014-ben átlagosan 4,8%-kal nőtt, ami elsősorban a növekvő bérkiáramlásnak és a családi adókedvezménynek tulajdonítható. A gyermektelen háztartásoké ennél lassabb, 4,2%-os növekedést mutatott 2013-hoz képest. Az eddigi támogatásnál 2,2 milliárd forinttal többet, összesen 74 milliárd forintot biztosít a 2017. évi költségvetés tervezete szociális gyermekétkeztetésre. A többletet indokolja, hogy januártól a kormány minden évközi szünetre kibővítette a szünidei étkeztetést, továbbá a 2015 szeptemberében életben lépett rendelet alapján az egészségesebb, jobb minőségű ételek elkészítése érdekében a már megemelt napi támogatási összeggel számolhatunk.
Online tudásbázis