Roma gyermekek az iskolában
A roma gyerekek csoportja erősen felülreprezentált a halmozottan hátrányos helyzetűek között. Becslések szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nagyjából fele roma és a roma tanulók majdnem kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű. A roma népesség iskolázottsága messze az elmarad a teljes népesség átlagától, a felnőtt roma lakosság 85,5%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik.
A roma népesség iskolai felzárkózása még a rendszerváltást megelőző években megrekedt. A kilencvenes évek előtti évtizedekben a romák ugyan jelentősen felzárkóztak az országos átlaghoz az általános iskola elvégzése tekintetében, és a szakmunkás végzettségűek aránya is növekedésnek indult, az érettségit adó középiskolában mindvégig elhanyagolható maradt az arányuk, és így a felsőoktatásban való részvételük is. Relatív továbbtanulási helyzetük azóta tovább romlott. Bár felzárkózásuk az általános iskolában tovább folytatódott, az érettségit adó középiskolába történő továbbtanulásuk 15% alatt maradt, szemben a 80% feletti országos átlaggal. A kevés továbbtanuló roma fiatal nagy része szakiskolákban (szakmunkásképzőkben) tanul tovább. Körükben sokkal nagyobb arányú a lemorzsolódás, mint a nem romák körében. A lemorzsolódás csökkentése és kezelése mellett biztosítani kell, hogy a jó eredményű roma tanulók is a képességeiknek megfelelő intézményeket célozzanak meg.
2009-es vizsgálatok a roma tanulók arányát az általános iskola 8 évfolyamán önbevallás és külső megítélés alapján nyert adatok mentén 9–11%-ra becsülték. A 8 osztályt elvégzett roma tanulók 92–93%-a tanul tovább, míg ez az arány a nem romák esetében magasabb, mint 99%. A középiskola
negyedik évében nappali tagozaton a nyolc osztályt végzett roma népességnek már csak 62%-a tanul, mindössze 40%-ról mondható el, hogy évet sem kellett ismételnie. 2008-as becslések szerint a felsőoktatásban a roma fiatalok 2%-a kezdi meg tanulmányait, s csupán 0,5%-uk szerez diplomát.
Online tudásbázis