Óvodai nevelés roma gyermekek részére
A hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatását vizsgáló felmérések rámutatnak, hogy férőhelyhiány esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekeket, valamint azokat veszik fel, akiknek mindkét szülője dolgozik. Az alacsony iskolázottságú, munkanélküli vagy rokkantnyugdíjas szülők gyermekei esetében a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy nem jutnak be az óvodába. A roma kisgyermekek között lényegesen nagyobb arányban vannak olyanok, akik csak 5 évesen kezdenek óvodába járni, szemben a nem roma gyermekekkel, akiknek a többsége 3 évesen kezdi az óvodát. Óvodába a három-ötéves gyermekek közül országosan 88%, a roma gyerekek közül csak 42% jár. Különösen jellemző ez a hátrányos helyzetű településeken, térségekben, ahol helyenként súlyos óvodai férőhelyhiány is akadályozza, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést.
2009-ben 926 településen nem működött óvoda, közülük mintegy 50 olyan település van, ahol az óvodás korosztály száma indokolná óvoda működtetését. A 25 fősnél nagyobb óvodai csoportok aránya Észak-Alföldön (37,6%) és Észak-Magyarországon (34%) lényegesen magasabb, mint a Nyugat-Dunántúlon (24,5%), és településnagyságot tekintve ez az arány lényegesen magasabb a kisebb településeken.
A leghátrányosabb helyzetű 47 kistérségben, 60 településen az óvodák túlzsúfoltak, és legalább 7 olyan település van, ahol a gyermekek száma indokolná, de nincs óvoda. Az óvodai férőhelyek száma lényegesen kevesebb, mint az óvodáskorúak száma. Ezen települések többségén magas a fiatalodási index, több helyen az országos átlagot lényegesen meghaladja a magukat romának vallók aránya, és találhatók szegregátumok.
A halmozottan hátrányos helyzetű, köztük cigány gyermekek korai, hároméves kortól történő beóvodáztatását – a férőhelyhiány mellett – számos esetben gátolja az is, hogy a szülők nem motiváltak arra, hogy gyermeküket óvodába járassák, mert nincsenek tisztában az óvodai nevelés jelentőségével. Sokszor az anyagiak hiánya (megfelelő ruházat, útiköltség stb.) is komoly problémát jelent. Óvodáztatási támogatást azok a családok kapnak, akik gyermeküket 3, illetve 4 éves korukban beíratják és rendszeresen járatják óvodába. 2009-ben mintegy 23 ezer gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. Az anyagi és motivációs okok mellett sajnos az intézményi diszkrimináció is jelentős visszatartó hatással rendelkezik. A diszkriminációval szemben jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem elégségesek a probléma érdemi kezeléséhez.
Online tudásbázis