Elérhetőségek

pardogyi@gmail.com

Online tudásbázis

Kövess minket

Pardo Gyí Projekt

Projekt azonosító: EFOP-5.2.2-17-2017-00081
Projekt teljes neve: Társadalmi innovációt és transznacionális együttműködést célzó PardoGyi Projekt
Pályázati forma: USZT, támogatás intenzitása: 100%, támogatási összeg: 49.902.170,-Ft
Projekt kezdete: 2017.11.15, projekt vége: 2020.05.14.
Megvalósítási helyszín: 8860 Lulla, Petőfi Sándor út 4.
Konzorciumi vezető: Diótörés Alapítvány
Konzorciumi partner: Chrisdimen Vallás-és Társadalomkutató Alapítvány

Magyarország helyi önkormányzatairól a 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik, amely kimondja, hogy a „az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.” A törvény pontosan meghatározza az helyi önkormányzati feladatokat, azzal a kitétellel, hogy a „törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles”. A törvény a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati fel-adatok közt említi meg a nemzetiségi ügyeket. Minthogy a törvény nem ad pontosabb meghatározást, az egyes önkormányzatok saját maguk minősítik és határozzák meg a nemzetiségi ügyek körét. A gyakorlat az mutatja, hogy sok esetben a települési önkor-mányzatok helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások keretében rögzítik a együttműködési lehetőségek általános formáit és területeit, így eleget téve a törvény által előírt feladat betartásának.

Így bizonyos értelemben, 1994. óta megválasztott nemzetiségi önkormányzatok a letéte-ményesi annak, hogy a helyi nemzetiségi közösségek érdekeinek képviselete helyi szinten is megvalósuljon. A nemzetiségi jogok érvényesítésében a települési önkormányzatok partnerei. Bár elmondható, hogy az etnikai alapon szerveződő pártokhoz képest a roma kisebbségi önkormányzatok – más civil szerveződésekkel egyetemben – jóval népszerűbbek a cigány-ság körében, kezdetben a kisebbségi szervezetek korabeli nagyfokú elutasítása következtében nem lehetett érvényesíteni az alkotmány és a kisebbségi törvény azon rendelkezé-seit, amelyek szerint a kisebbséghez tartozók joga kisebbségi önkormányzatokat létre-hozni. Ezenfelül a kisebbségi önkormányzati választásokat a szabályok nem ismeretéből fakadóan az érvénytelen szavazatok rendkívül nagy száma is jellemezte – számos telepü-lésen ezek többszörösen meghaladták az érvényes szavazatok számát.

Magyarországon ma 3200 település van. Ebből 2000 településen élnek romák, és 1100 településen van nemzetiségi önkormányzatuk. Magyarországon 134 településen „megha-tározó arányt” képviselnek a romák (20% feletti). 34 településen többségben vannak. Ők adják a településvezetést is, ezek rendszerint a legszegényebb, gettófalvak. Egyetlen vá-rosi rangú település van, ahol a romák mindössze 5%-os aránya ellenére roma ember vezeti a várost, ez pedig Ács városa, ahol Lakatos Béla korábbi iskolaigazgató a polgár-mester. 2006-ig mintegy 1000 fő roma ember rendelkezett települési önkormányzati mandátum-mal a kisebbségi kedvezményes mandátum biztosítása alapján, amelyet a törvényhozás 1990-től biztosított. E kedvezményes kisebbségi mandátumot 2006-ban kivezették, így ez jelentős politikai veszteséget jelentett a roma közösségeknek, gyakorlatilag a helyi köz-ügyek eldöntéséből való kiszorulást.

Akadálymentesítés
Contrast