Előző Operatív Programok esélyteremtése
A 2007-13 finanszírozási ciklus óta a nemzeti szociális felzárkózási politikát a támogatási struktúra és az EU kapcsolódó feltételrendszere határozza meg. A fejlesztések túlnyomó többsége az EU-s finanszírozásnak köszönhetően valósul meg. Az EU-nak hétéves költ-ségvetési ciklusa van; 2014 és 2020 között Magyarország 25 milliárd euró értékben kaphat támogatást (a támogatás egy főre jutó mértéke a második legmagasabb értéket éri el az EU-ban). A 25 milliárd euróból 21,9 milliárd eurót kohéziós politikai célokra szánnak.
Az EU Kohéziós Politikai pénzalapjai az Operatív Programokon (OP) keresztül érhetőek el. Ezek közül a roma közösségek számára az alábbiak a legfontosabbak:
• HRD OP – Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program: a humán erőforrások, ok-tatás és képzések fejlesztéséhez kapcsolódó programok;
• EDI OP – Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program: vállalkozásfejlesz-tés, ideértve a szociális vállalkozásokat és a társadalmi szövetségeket;
• TSD OP – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: a korábbi regionális fejlesztési források, helyi infrastruktúra-fejlesztés, pl.: komplex telepfejlesztési programok;
• ARD OP – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Operatív Program (a Kohéziós Politika erre nem terjed ki): pl. a LEADER program, amely lehetővé teszi a helyi szinten tervezett és értékelt projektek megvalósítását.
Az operatív programok megállapított költségvetési keretrendszerét és ütemezésüket a kormány teszi közzé minden év elején a költségvetési törvény elfogadása után. Az állam-háztartás 2014-2020 közötti periódusára vonatkozó preferenciái az üzletfejlesztés, a fog-lalkoztatási ráta növelése és a versenyképesség javítása. A civil társadalom szereplői, akik a mélyszegénység enyhítésén, illetve a romák esélyegyenlőségéért dolgoznak, leginkább a HRD OP forrásokra nyújthatnak be pályázatot.
Az EU pénzalapok mellett, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus és a svájci hozzá-járulás biztosít forrásokat a szociális fejlesztésre. Ezek a rendszerek néhány nagyszabású beruházást támogatnak, de lehetséges az úgynevezett civil alapokhoz pályázatot benyúj-tani, amelyekkel lehetővé válik a kisebb, helyi projektek realizálása. A nem állami támo-gatók aránya növekvőben van. A legtöbb támogatás a nagy vállalatoktól származik, és a multinacionális cégek Vállalati Társadalmi Felelősség stratégiájának része. Jelenleg mind-össze néhány támogató tevékenykedik országunkban, de a szektor e része is bővül és fejlődik.58 Fontos megjegyezni, hogy a magánalapítványok némelyike egyszerre támogató és pályázó is. Ez a profit maximalizálás – költségcsökkentés üzleti modell alkalmazása a civil szektorban (pl. Vodafone, T-Mobile, Velux, TEVA, Erste Bank, MOL, OTP Bank, Sze-rencsejáték Zrt.).
A privát szponzorok jelenléte erősödik Magyarországon, amint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is mutatják.59 2015-ben 0,65 milliárd eurót adományoztak privát tá-mogatók: 40%-ot bankok és pénzügyi vállalkozások, 21% érkezett magánszemélyektől.
Online tudásbázis