A depriváció a valóságban – segédlet
A súlyos anyagi deprivációban élők számának alakulásán jól láthatók a gazdasági válság hatásai. Az utóbbi évek csökkenő trendje 2009-ben megfordulni látszik és 2006-os szintre emelkedik vissza, így az adatok alapján a súlyos anyagi depriváció a lakosság 20,3%-át, 2 061 ezer embert érint. A mutató 2008-ig egyértelmű csökkenést mutat (párhuzamosan valamennyi volt szocialista ország adataival), ugyanakkor még így is jelentős elmaradást tükröz az EU27 átlagától. E mutató jelentősen függ a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét változásától. Fontos, hogy a súlyos anyagi deprivációval érintett háztartásokban Magyarországon uniós összehasonlításban igen sok gyermek él.
A lakosság legnagyobb hányadának nincs lehetősége arra, hogy megtakarítson, ami abban is tükröződik, hogy Magyarországon a többség (75%) nem rendelkezik elegendő megtakarítással az esetlegesen felmerülő váratlan kiadások saját erőből való finanszírozására. Nincs még egy olyan tagja az Európai Uniónak, ahol ez az érték ilyen magas lenne (az EU27 átlag 2009-ben 35% volt). Vagyis a leszakadással veszélyeztetettek köre igen széles a magyar társadalomban, akár egy átmeneti jövedelem-kiesést előidéző élethelyzet – állás elvesztése, betegség, válás stb. – is tartós krízishelyzetet idézhet elő. Fontos és hatékony megközelítés tehát a prevenció, a leszakadás veszélyével fenyegetettek helyzetének megerősítése, a pénzügyi-gazdasági világválság tüneteivel küzdő családok esélyeinek növelése, az anyagi depriváció növekedésének megakadályozása.
A vizsgálatok meglehetősen egyértelműen rajzolják ki a szegénységet meghatározó társadalmi jellemzőket, a „szegénység profilját”. A kutatások alapján az átfogó ok a háztartások/családok alacsony munkaerő-piaci aktivitása mellett a szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők:
– alacsony iskolai végzettség
– a roma származás
– a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályba tartozik),
– a rurális lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él).
Online tudásbázis