A gyermekszegénység
Az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó magyar vállalás meghatározásához alkalmazott mutatószámon már látható – különösen a már a gazdasági válság jeleit is viselő 2009-es adaton –, hogy elsősorban a gyermekes háztartások jövedelmi pozíciója romlott.
A szegénységi küszöb alatt élő gyermekes háztartások aránya a vizsgált időszakban végig az uniós átlagnál kedvezőbb volt ugyan, és meglehetős stabilitást mutatott (kivéve a 2006. évi adatot, melyet nagy eltérése miatt fenntartásokkal kell kezelnünk), ám a környező országok közül 2009-ben Csehország (10,5%) és Szlovákia (13,4%) is lényegesen jobb értéket mutatott. A legutolsó, 2009-es 17%-os értékünk – feltehetően már a gazdasági válság jeleként – a helyzet rosszabbodását jelzi.
A gyermekek érintettségét jelzik az életkori bontás szerinti adatok is, 2009-ben a gyerekek 21%-a, mintegy 380 ezer gyermek élt szegénységben. A jövedelmi szegénység és a szegénységi kockázat egyaránt csökken az életkor előrehaladtával.
Az Unió tagállamai közül az utóbbi két évet tekintve Magyarországon a legnagyobb a különbség a gyermekes és a gyermek nélküli háztartások jövedelmi szegénysége között. Az Európai Unióban azon 5 ország közé tartozunk, amelyekben a legnagyobb a távolság a népesség és a gyerekek szegénysége között, a gyerekek rovására. A gyerekszegénység egyik kiemelt oka a szülők munkanélkülisége. A munkanélküli háztartásokban élő gyermekek aránya Magyarországon 14% (255 ezer fő), ez az EU-ban a második legmagasabb arány. A szegény gyermekek 60%-a inaktív, illetve alacsony munkaintenzitású családokban él.
A szegénységi mutatókkal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy a társadalmi juttatások szegénységcsökkentő hatását tekintve 2009-ben uniós összehasonlításban igen jól állt Magyarország. A pénzbeli juttatásoknak Magyarországon – a többi uniós országgal összevetve – jelentős jövedelemkiegészítő hatásuk van. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A társadalmi juttatások figyelembe vételével, illetve azok nélkül számított szegénységi rátákat tekintve megfigyelhető, hogy az utóbbi években (2005 óta) messze az uniós átlag felettiek, a skandináv országokéinak megfelelőek mutatóink.
Online tudásbázis