Etnikai csoportdinamika és ellőítéletesség, mint tudományos segédlet
Csoportok mérete és népességen belüli megoszlási mintázataik alapján magyarázza az előítéletesség kialakulását, illetve megerősödését. Ezen megközelítésnek megfelelően az előítéletesség kialakulásának a valószínűsége a csoport relatív mértékének és a szegregáltság mértékének a függvénye. A csoport relatív mértékét illetően a helyzet egyértelmű: abszolút illetve relatív (százalékarányos) méretét tekintve minél nagyobb egy etnikai kisebbség, annál nagyobb a valószínűsége az előítéletesség. A csoportviszonyok szociálpszichológiai elemzésének alapkategóriái: az előítélet kialakulásának, illetve megerősödésének és fordítva.
Másrészt amennyiben az adott csoporthoz tartozók inkább egyénenként, a földrajzi illetve a társadalmi térben szétszórtan jelennek meg, csökken az előítéletesség kialakulásának (megerősödésének) az esélye. Ám amennyiben az egyének szegregálódnak, vagyis a földrajzi és a társadalmi térben jól beazonosítható csoportokként jelennek meg, növekszik az előítéletesség kialakulásának az esélye. Például a különböző európai országokban a bevándorlók kapcsán megfogalmazott negatív előítéletek egyenes arányban állnak az illető országba bevándorló népesség relatív nagyságával. Ugyanígy amennyiben egy adott etnikai csoport társadalmon belüli részaránya növekszik (főleg ha ez a növekedés gyors ütemű), az előítéletesség megerősödése is valószínűsíthető.
A csoport relatív és abszolút nagyságát, illetve a szegregáció különböző formáit együttes dinamikájukban és társadalomszerveződési következményeiben kell elgondolni. Tehát annak függvényében, hogy mekkora az adott etnikumú népesség volumene és relatív részaránya, az adott közösség másképpen szerveződik. Például egy etnikai csoport tagjai minél többen vannak egy adott településen, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy a nyilvánosság szintjén sajátos gyakorlatok (pl. nyelvhasználat), jól elkülönülő intézmények és megnyilvánulások formájában szervezzék meg a közösségi életet (saját vallásos intézmények, stb.). De az is tény, hogy minél több etnikailag elkülönülő közösségi megnyilvánulás létezik, annál látványosabban nyilvánulnak meg az etnikai határok és elhatárolódások, ami egyértelműen táptalaja az előítéletes viszonyulásoknak.
Online tudásbázis