Etnikai diszkrimináció tudományos alapozása
A sztereotip reprezentációk és az előítéletességgé szerveződött visszautasító attitűdök rendszere nem marad meg a megismerési torzítások és a negatív érzelmek szintjén, hanem meghatározóan befolyásolja a társadalmi cselekvések, viszonyulások szerveződését.
Ez alapszinten abban nyilvánul meg, hogy a személyes jellegű interakciók (barátkozás, párválasztás, stb.) etnikailag is meghatározottá válnak, de ezen túlmenően abban is, hogy a szűkös erőforrások (anyagi javak, társadalmi befolyás, státus, stb.) elosztása során az etnikai hovatartozás jelentős ismérvvé válik. Vagyis az egyének etnikai ismérvek mentén is döntenek, előnyben részesítve a saját csoporthoz tartozó személyeket, hátrányosan megkülönböztetve a más etnikai csoporthoz tartozókat.
Tulajdonképpen ez az etnikai diszkrimináció lényege: személyek hátrányos megkülönböztetése a más etnikai csoporthoz való tartozásuk alapján. Megjegyzendő, hogy nem minden olyan eset, helyzet minősül diszkriminációnak, amelynek során az egyének preferenciálisan viselkednek a saját csoport irányába, és ezáltal megrövidítik a más csoportokhoz tartozókat.
Ennek a kifejtése érdekében induljunk ki a diszkrimináció terminus latin gyökereiből, a discrimo terminusból, amelynek eredeti jelentése elválasztani, elkülöníteni, megkülönböztetni. Ezt a nagyon általános jelentést figyelembe véve, a mindennapi életre jellemzően gyakran diszkriminálunk, megkülönböztetően viszonyulunk különböző kategóriákhoz. Számos esetben választunk személyek között és ezen preferencialitások alapja gyakran lehet etnikai: sokszor azzal jár, hogy egyes személyeket előnyben részesítünk, ezáltal pedig mások hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Ebből következik, hogy a diszkrimináció fogalma, úgy ahogyan azt jelenleg használjuk, nem akármilyen megkülönböztetést, hanem egy adott normarendszer viszonylatában elfogadhatatlannak minősülő preferenciális választást jelent.
Online tudásbázis