Igazságszolgáltatás és diszkrimináció – jogvédelmi aspektus
Az igazságszolgáltatásbeli diszkrimináció igazolható, ha figyelembe vesszük, hogy a rend-őri intézkedések egy adott területen, adott időben, azonos szituációk mentén, több alka-lommal fordulnak elő romákkal vagy olyan emberekkel szemben, akiket egyéb tulajdon-ságuk alapján a rendőr az átlagostól eltérőnek ítél meg. Ebből következik az is, hogy a romák többször és nagyobb valószínűséggel lehetnek kitéve rendőri kényszerítésnek, erő-szaknak, mint a nem cigányok állampolgárok. A rendőri vezetés végrehajtó minőségében, vagy a Független Rendészeti Panasztestület, mint a rendőrséggel szembeni panaszok ki-vizsgálására az Országgyűlés által létrehozott szervezet, egyedi, konkrét eseteket vizsgál, civilkontrollt, civil együttműködést a tárgyban nem szorgalmaznak.
Megfigyelhető tény, hogy a romákkal szemben súlyosabb ítéletek születnek. A büntetőel-járás során a romáknak általában kirendelt védőik vannak, hiszen legtöbb esetben a jó nevű, a tényállás részletes felderítéséhez hatalommal és kapcsolatokkal rendelkező ügy-védeket nem tudják megfizetni. Előzetesen elkövetett kisebb súlyú bűncselekményeik mi-att büntetett előéletűek, és annak ellenére, hogy mentesültek a hátrányos jogkövetkez-mények alól, implicite az eljárás szinte minden szakaszában, minden döntésben benne van ez az előélet.
Ez a két legfőbb oka annak, hogy előzetes letartóztatást, mint szabadságel-vonó intézkedést is könnyebben szab ki rájuk a bíróság. Ugyanakkor azt is meg kell emlí-teni, hogy a bíróságnak vizsgálnia kell a vádlott előéletét, és ha a bűntettesi nyilvántar-tásban szerepel például szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése próbaidőre, ak-kor, hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése esetén letöltetendő szabadságvesztést fog kapni az érintett. Így fordulhat elő az, hogy a hasonló bűncselekmények elkövetésekor van, akit a bíróság szabadlábra helyez, és van, akit szabadságvesztésre ítél, amit laikusok, mint pl. az újságírók nehezen értenek meg.
Online tudásbázis