Kilátástalan szegénység – segédlet
Nemzetközi és – egyes területekre vonatkozó, nem országos – hazai empirikus kutatásokkal alátámasztott hipotézis, hogy kilátástalan munkaerő-piaci helyzetben a korai gyermekválla-lás „az egyetlen lehetőség a felnőtté válásra, a tisztelet kivívására, az önbecsülés megszerzésére”.
A roma nők – az országos átlagnál jóval alacsonyabb életkorban – átlagosan 20 éves korukban szülik első gyermeküket. Egyharmaduk 18 éves kor előtt (15-16 évesen) már anyává válik.
A kutatások – még nem országos érvényességű – tanúsága szerint egyes, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségekben a hasonló státuszú nem romák gyermekvállalási szokásai közelítenek a roma nők mintázatához. Átlagosan korábbi életkorban szülnek és magasabb átlagos gyerekszámmal rendelkeznek. A roma nők körében a munkaerő-piaci esélyek és a termékenység közötti összefüggést befolyásoló mechanizmus megléte a kutatott depressziós térségekben pedig még inkább kimutatható.
Ennek a megállapításnak gyakorlati konzekvenciái a területi hátrány, az oktatási és munkaerő-piaci esélykiegyenlítés, valamint a gyerekszegénység egyes aspektusainak komplex módon történő együttes kezelésének szükségességét húzzák alá. S ezen intézkedéscsomagokon belül is a kifejezetten roma nőkre célzott alprogramok fontosságát.
A romák rossz életkörülményei, a szocio-kulturális hátrányból fakadó tájékozatlanság, a minőségi egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és a magasabb egészségügyi kockázatoknak való kitettség következtében a roma társadalom egészéhez hasonlóan a roma nőknek is igen rossz az egészségi állapota.
Az egészségi állapotot meghatározó tényezők között kitüntetett jelentőséget kell tulajdonítanunk az anyák terhességtörténeteinek. A gyermek életkilátásait, egészségi állapotát, testi és szellemi fejlődésének alakulását nagymértékben befolyásolják a születés és a várandósság körülményei: a megfelelő gesztációs idő, a szülés problémamentessége, a szülési sérülések, valamint az elvégzett korai adekvát szűrővizsgálatok és a nők várandósság előtti és alatti egészségi állapotát befolyásoló egyéb tényezők. A roma anyák körében ezek a mutatók rosszabbak: nagyobb arányban soványabbak, fiatalabbak és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ráadásul sok helyütt kevésbé részesülnek olyan közegészségügyi szempontból alapvető közszolgáltatásokból mint a vezetékes vízszolgáltatás vagy a csatornahálózati ellátottság.
A csecsemőhalandóság, valamint az átlagosnál kisebb súlyú gyermekek születésének száma a romák körében nagyjából duplája a teljes népesség átlagának. A roma nők 62%-a dohányzott terhessége alatt is, szemben a nem roma nők 25%-ával. A fiatal roma nők egészségi állapota saját megítélésük szerint nem sokkal rosszabb a nem romáknál. Ugyanakkor az önkárosító magatartásformák, pl. a dohányzás 10%-kal gyakoribb közöttük. Ez megmutatkozik a magzat és az újszülött fejlődésének és életesélyeinek romlásában.
Online tudásbázis