Részvételi akciókutatás a hátrányos helyzetűek megközelítésében
A PARDOGYI szakmai kollégiumán kifejtésre került: a részvételi megközelítés hívei szerint a fő feladat a felhasználók pozíciójának erősítése, hogy ezáltal több információt kapjunk tőlük a kapott szolgáltatásról az erről folyó diskurzushoz, és hogy ezeket a diskurzusokat el tudjuk helyezni a helyi és regionális összefüggések rendszerében. A hangsúly a közösségi alapú szolgáltatásokon van, ahol a felhasználó és a szociális munkás partnerként viselkednek. Közös céljuk, hogy megoldást találjanak a felhasználó problémájára, és az a szolgáltatás eredményeként jobb élethelyzetbe kerüljön. A hatalmi kiegyensúlyozatlanság ennek következtében csökken, a felhasználó is aktívan bevonódik a saját jövőjének alakításába, aktív szerepet játszhat mint állampolgár, és nem rekesztődik ki a szegénység vagy a hátrányos helyzet okán.
A jövő szociális munkája közvetlenül és tevőlegesen részt vesz azoknak az életében, akik támogatásra szorulnak. Ez mind a szolgáltatások felhasználói, mind pedig a szociális munkások számára hasznos; utóbbiak számára azért, mert elmozdulást jelent a szociális munka egy olyan eredeti formája felé, amely hű maradt a fejlődése során kialakult értékekhez és gyakorlathoz, és független azoktól a szervezeti és intézményi változásoktól, amelyek az elmúlt években hatást gyakoroltak rá. Egy ilyen befogadó megközelítés lehetőségét a szociális munkában később tárgyaljuk, amikor a „konstruktív szociális munka” kérdéskörével foglalkozunk, ahogy azt Jordan és mások kidolgozták a más országokban született programokra és az ott szerzett tapasztalatokra építve.
Online tudásbázis