Romák és a döntéshozatal
A roma lakosság alulreprezentált a fő politikai döntéshozó testületekben, jóllehet Magyar-országon jogi és formális szempontból a romák ugyanolyan jogokkal rendelkeznek a sza-vazást, illetve a közügyekben való részvételt illetően. Ennek okai egyaránt összefüggenek külső, intézményi tényezőkkel, a csoport belső sajátosságaival, politikai mobilizációjával, illetve a létrejövő érdekképviseleti szervezetek, köztük a roma pártok jellemzőivel. Az romákat érintő döntéshozatali folyamatokba való bevonás az elmúlt bő két évtizedben aligha az etnikai pártok révén valósult meg.
Ezek a rendszerváltás óta megmaradtak mind a politikai és a pártrendszer, mind pedig a közösség marginális szereplőiként. Képtelenek voltak hitelesen, tartósan és tömegesen megszólítani és mobilizálni a potenciális választóikat. A jelenlegi kormányzati rendszernek több, a roma integrációs ügyekkel foglalkozó tanácsa működik. A magyar kormány határozott erőfeszítést tesz a roma szervezetek képviselőivel történő politikai párbeszéd kialakítására. Azonban, még hat évvel a működésük megkezdése után is nehéz megítélni a tanácsok hatékonyságát és azok pozitív hatását a roma integrációra.
A roma emberek, közösségek panaszai, problémái ritkán és rosszul csatornázódnak be az önkormányzatok munkáiba. A roma lakosság és az önkormányzatok között leginkább ha-tóság-kliens kapcsolat áll fenn.
Magyarországon 1100 település van, ahol Kisebbségi Roma Önkormányzatok működnek, azonban nem sikerült adatot szereznünk a roma civil szervezetek pontos számáról. A helyi szervezetek pályázhatnak kismértékű, főként kulturális projektekre. Viszont a nemzeti szintű civil szervezetek pénzügyi és intézményi helyzete problémásabb. Az elmúlt néhány év folyamán 4 nagy jogvédő szervezetnek kellett felfüggeszteni a tevékenységét anyagi helyzetük következtében.
Online tudásbázis