Elérhetőségek

pardogyi@gmail.com

Online tudásbázis

Kövess minket

Pardo Gyí Projekt

Projekt azonosító: EFOP-5.2.2-17-2017-00081
Projekt teljes neve: Társadalmi innovációt és transznacionális együttműködést célzó PardoGyi Projekt
Pályázati forma: USZT, támogatás intenzitása: 100%, támogatási összeg: 49.902.170,-Ft
Projekt kezdete: 2017.11.15, projekt vége: 2020.05.14.
Megvalósítási helyszín: 8860 Lulla, Petőfi Sándor út 4.
Konzorciumi vezető: Diótörés Alapítvány
Konzorciumi partner: Chrisdimen Vallás-és Társadalomkutató Alapítvány

A gyermekek 11%-át (198 ezer főt) veszélyeztetettként tartják nyilván a gyámhatóságok, túlnyomó többségüket anyagi okok miatt, de évek óta erőteljesen emelkedő tendenciát mutat a magatartási okokból veszélyeztetettek száma, amelynek hátterében sok esetben sorozatos iskolai kudarcok, súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények állnak. A hátrányos helyzetű régiókban a veszélyeztetett gyermekek aránya 2–3 szorosa a más régiók veszélyeztetettségi arányának.

Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya is. A gyermekvédelem és az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet tartalmaz. A közoktatás pedig – az objektív mutatókon alapuló – hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fogalommal dolgozik, ennél fogva a halmozottan hátrányos helyzet beazonosítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a gyerek megjelenik a közoktatás rendszerében.

Ugyancsak emelkedő tendenciát mutat a védelembe vett gyermekek száma. 2010-ben 24 ezer – az összes kiskorúra vetítve ezerből 13,4 fő – gyermeket vettek védelembe. Évek óta nem csökken a súlyos veszélyeztetettségük miatt a gyermekvédelmi szakellátásba bekerülő, illetve ott nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek száma. 2010-ben ez 17 792 gyermeket jelentett. Egyre nagyobb arányban kerülnek be 12–14 éves, illetve ennél magasabb életkorú gyermekek. A bekerülési okok között nagyrészt iskolai problémák, csavargás, iskolakerülés, súlyos magatartási, beilleszkedési zavarok állnak, amelyeknek a kezelését nagyban hátráltatják a gyermek-és serdülő pszichiátriai ellátás súlyos hiányosságai. Nem csökken a – komoly állami költségráfordítást igénylő – szakellátásban eltöltött időtartam sem, kevés gyermeket sikerül visszagondozni a családjába, amelyben egyaránt közrejátszik a családoknak a gyermekre nézve súlyosan veszélyeztető állapota, a szülők munkanélkülisége, jövedelemnélkülisége, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer kapacitáshiánya.

Lassú emelkedést mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. 2010-ben mintegy 560 ezer gyermek élt olyan háztartásban, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 130%-a, illetve 140%-a (egyedülálló szülő, vagy fogyatékos, beteg gyermek esetén) alatt volt. Erős területi meghatározottságot mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők magas aránya.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül azokat, akiknek a szülei legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, halmozottan hátrányos helyzetűnek tekintjük a közoktatási törvény rendelkezése értelmében. Az óvodás gyermekek 11%-a (37 ezer), az általános iskolások 13,7%-a (106 ezer), a középfokú oktatásban részesülők 4%-a (23 ezer) halmozottan hátrányos helyzetű.

Akadálymentesítés
Contrast