Az uzsora-bűncselekmények számának országos területi eloszlása hasonló képet mutat. A vagyon elleni bűncselekmények e típusát egyértelműen a tartós munkanélküliség, illetve az alacsony munka- és társadalmi transzferjövedelmek nyomán kialakuló rendszeres és súlyos megélhetési problémák miatt fellépő igény generálja, és szervezett bűnözői csoportok tartják fönn. Kiszolgáltatott helyzetükben – legális alternatíva nem lévén – az emberek hajlandóak az extrém magas uzsorakamatot is elfogadni. A rendőrség 2011. utolsó negyedévétől kezdődően sikeres „átfogó offenzívát” indított az uzsora-bűncselekmény terjedése ellen. Ezzel összefüggésben született meg a2011. évi CXXXIV. törvény az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról, mely szigorítja az uzsora bűncselekmény büntethetőségének feltételeit.
Mindemellett – ezekkel a tevékenységekkel összehangoltan – szükséges legális alternatívát találni az elmaradott térségek szegénységben élő lakosságának kritikus megélhetési biztonságának javítására. A kölcsönszerződéseket érintően fontos jogszabályi változás volt 2011 novemberében a felszámítható kamatok és a teljes hiteldíj-mutató (thm) lehetséges maximumának korlátozása, így azok mértéke a jövő évtől nem lehet 24 százalékponttal több a jegybanki alapkamatnál.
Az LHH47 kistérségek területén a gyerekek/tanulók 27,9%-a halmozottan hátrányos helyzetű, míg az ország más területein összesítve csupán 6,5% az arányuk. Az LHH33 kistérségekben él az ország teljes népességének 10%-a, a 33 kistérségből 22-ben nincs 10 ezer fő feletti település. E kistérségekben jellemzően nem versenyképes az oktatás (a továbbtanulók száma rendkívül alacsony), magas a gyermekszegénység, rossz az egészségügyi helyzet (a várható élettartam az átlagnál 1–2 évvel alacsonyabb a nőknél, 3–4 évvel alacsonyabb a férfiaknál). Veszélyesen nő a lakosság rövidtávon is kezelhetetlen eladósodása (személyi kölcsönök, uzsora, stb.).
A 33 kistérség között, sőt az egyes kistérségeken belül is jelentős fejlettségi, valamint strukturális különbségek vannak. A fejlesztések szempontjából figyelembe veendő szempont az LHH33 kistérségek és a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelettel megállapított leghátrányosabb helyzetű települések kettőssége. Jellemző, hogy a súlyos szociális hátránnyal jellemezhető települések bő 40%-a az LHH33 kistérség határain kívül helyezkedik el, és sok helyütt az LHH33 kistérségekkel egybefüggő területeket alkot.
A kistérségi hátrányok uniós fejlesztési eszközökkel való kezelésére született a „Nem mondunk le senkiről” Új Magyarország Felzárkóztatási Program, amely célja szerint a LHH33 kistérségek fejlesztését szolgálja. A 97 Mrd forint dedikált támogatás több mint 1000 projekt megvalósításán keresztül igyekszik enyhíteni a többszörösen hátrányos helyzetű térségek gazdasági, szociális, közoktatási, környezeti és társadalmi infrastruktúrájának hiányosságain, állapotán. Az átfogó program igen nehezen indult. A pályázatok igen kevéssé tudtak alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz.
Online tudásbázis