Elérhetőségek

pardogyi@gmail.com

Online tudásbázis

Kövess minket

Pardo Gyí Projekt

Projekt azonosító: EFOP-5.2.2-17-2017-00081
Projekt teljes neve: Társadalmi innovációt és transznacionális együttműködést célzó PardoGyi Projekt
Pályázati forma: USZT, támogatás intenzitása: 100%, támogatási összeg: 49.902.170,-Ft
Projekt kezdete: 2017.11.15, projekt vége: 2020.05.14.
Megvalósítási helyszín: 8860 Lulla, Petőfi Sándor út 4.
Konzorciumi vezető: Diótörés Alapítvány
Konzorciumi partner: Chrisdimen Vallás-és Társadalomkutató Alapítvány

Kevés számadat áll rendelkezésre a közép- és kelet-európai roma nőket érintő emberkereskedelemről, és szexuális kizsákmányolásról, noha számos emberkereskedelemről szóló jelentés kiemelte azt a tényt, hogy a kisebbségi csoportokat, különösen a roma közösségeket (Európa-szerte), illetve a gyermekotthonokban felnövő lányokat (melyek között Kelet-Közép-Európában felülreprezentáltak a roma gyermekek) különösen veszélyezteti ez az emberijog-sértés.

Magyarország kiindulási-, tranzit és célország is a nők és leánygyermekek szexuális kizsákmányolását célzó emberkereskedelem, valamint – az elsősorban férfiakat érintő – kényszermunka célú emberkereskedelem vonatkozásában. A nemzetközi emberkereskedelem mellett létező jelenség az országon belüli emberkereskedelem. Az áldozatok tipikusan iskolázatlan, anyagilag kiszolgáltatott személyek, jellemzően Kelet-Magyarország és Északkelet-Magyarország térségéből.

40–80%-ra becsülik az emberkereskedelem Magyarországról származó áldozatai között a romák arányát. Ennek ellenére nagyon kevés roma vehetett részt megelőző programokban, illetve jutott hozzá áldozatvédelmi szolgáltatásokhoz.

Nőjogi szervezetek szerint az amszterdami prostituáltak 25–30%-a, illetve a zürichi utcai prostituáltak 98–99%-a magyar állampolgár, akik közül 80-85% roma származású. Nagy részük feltételezhetően emberkereskedelem, illetve kizsákmányolás áldozata. Ez a jelenség a keveset tárgyalt témák közé tartozik még a roma női aktivisták körében is.

Nemzetközi és – egyes területekre vonatkozó, nem országos – hazai empirikus kutatásokkal alátámasztott hipotézis, hogy kilátástalan munkaerő-piaci helyzetben a korai gyermekválla-lás „az egyetlen lehetőség a felnőtté válásra, a tisztelet kivívására, az önbecsülés megszerzésére”.
A roma nők – az országos átlagnál jóval alacsonyabb életkorban – átlagosan 20 éves korukban szülik első gyermeküket. Egyharmaduk 18 éves kor előtt (15-16 évesen) már anyává válik.

A kutatások – még nem országos érvényességű – tanúsága szerint egyes, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségekben a hasonló státuszú nem romák gyermekvállalási szokásai közelítenek a roma nők mintázatához. Átlagosan korábbi életkorban szülnek és magasabb átlagos gyerekszámmal rendelkeznek. A roma nők körében a munkaerő-piaci esélyek és a termékenység közötti összefüggést befolyásoló mechanizmus megléte a kutatott depressziós térségekben pedig még inkább kimutatható.

Ennek a megállapításnak gyakorlati konzekvenciái a területi hátrány, az oktatási és munkaerő-piaci esélykiegyenlítés, valamint a gyerekszegénység egyes aspektusainak komplex módon történő együttes kezelésének szükségességét húzzák alá. S ezen intézkedéscsomagokon belül is a kifejezetten roma nőkre célzott alprogramok fontosságát.
A romák rossz életkörülményei, a szocio-kulturális hátrányból fakadó tájékozatlanság, a minőségi egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és a magasabb egészségügyi kockázatoknak való kitettség következtében a roma társadalom egészéhez hasonlóan a roma nőknek is igen rossz az egészségi állapota.
Az egészségi állapotot meghatározó tényezők között kitüntetett jelentőséget kell tulajdonítanunk az anyák terhességtörténeteinek. A gyermek életkilátásait, egészségi állapotát, testi és szellemi fejlődésének alakulását nagymértékben befolyásolják a születés és a várandósság körülményei: a megfelelő gesztációs idő, a szülés problémamentessége, a szülési sérülések, valamint az elvégzett korai adekvát szűrővizsgálatok és a nők várandósság előtti és alatti egészségi állapotát befolyásoló egyéb tényezők. A roma anyák körében ezek a mutatók rosszabbak: nagyobb arányban soványabbak, fiatalabbak és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ráadásul sok helyütt kevésbé részesülnek olyan közegészségügyi szempontból alapvető közszolgáltatásokból mint a vezetékes vízszolgáltatás vagy a csatornahálózati ellátottság.

A csecsemőhalandóság, valamint az átlagosnál kisebb súlyú gyermekek születésének száma a romák körében nagyjából duplája a teljes népesség átlagának. A roma nők 62%-a dohányzott terhessége alatt is, szemben a nem roma nők 25%-ával. A fiatal roma nők egészségi állapota saját megítélésük szerint nem sokkal rosszabb a nem romáknál. Ugyanakkor az önkárosító magatartásformák, pl. a dohányzás 10%-kal gyakoribb közöttük. Ez megmutatkozik a magzat és az újszülött fejlődésének és életesélyeinek romlásában.

A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. Egészségi állapotuk rosszabb, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerekhez való hozzáférésben is nagyobb hátrányt szenvednek, így várható élet-tartamuk is rövidebb. Jelenleg nem kap elég hangsúlyt veszélyeztetettségük: családon belüli kiszolgáltatottságuk, esetenként még gyermekként történő férjhez adásuk, ahogy az ember-kereskedelem és a prostitúció áldozatává válásuk kockázata sem. A roma nőkkel szembeni nemi alapú diszkrimináció származási alapú diszkriminációval is tetéződik. Bizonyos problématerületeken rendkívül jellemző a roma nők szinte kizárólagos jelenléte, ezért ezekben az esetekben koncentrált beavatkozásokra van szükség. A roma nők kiszolgáltatottságának egyik alapvető forrása az alacsony iskolai végzettség és az ebből fakadó hátrányos munkaerő-piaci pozíció, elsőrendű feladat, hogy minél korábbi életkortól koncentrált eszközökkel támogassuk iskolai és munkaerő-piaci esélyeik növelését.

Annak ellenére, hogy a nem cigányokhoz hasonlóan a cigányok körében is jobban teljesítenek az iskolában a lányok. A roma a nőknek csak 5,8%-a rendelkezik szakmunkás végzettséggel, míg a roma férfiaknak 17,5%-a. A roma nők között kétszer-ötször magasabb azoknak az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a nem roma nők között. Az iskolázottsági szakadék nem csak etnikai, hanem családi nemi szerepekből adódó okokra is visszavezethető. A roma nőknél a magas iskolai lemorzsolódási mutatókért felelős tényezők: motivációvesztés, a hátrányos helyzetből adódó szocializációs különbségek, részben a korai gyerekvállalás és részben a hagyományos családi szerepekből fakadó korai iskolaelhagyás, melyeket az iskola és a szociális védelmi rendszerek a gyakorlatban sokszor nem megfelelően kezelnek, így csorbul a minőségi integrált oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés.

A szocializmus időszakában a roma nők közül jóval kevesebben rendelkeztek munkahellyel, mint a roma férfiak. A rendszerváltás után viszont a roma nők is a roma férfiakhoz hasonló arányban vesztették el a munkahelyeiket, így jelenleg is jóval alacsonyabb körükben a foglalkoztatottak aránya, mint a férfiak között. A fiatal roma nők döntő többsége számára elérhetetlen a munkaerő-piaci integráció, melynek legfőbb okai: a térségi és települési szegregáció (munkalehetőség hiánya, telepszerű lakhatás, alapvető infrastruktúra és megfizethető közlekedés hiánya), az alacsony iskolai végzettség, a korai gyermekvállalás.

Azok, akik a családalapítás miatt lemondanak továbbtanulási szándékukról, akár egész éle-tükre elvesztik annak az esélyét, hogy valaha stabil munkahelyük legyen. A családalapítás és a munkaerő-piaci esélyek konfliktusával fiatalabb korban (kevesebb tapasztalat birtokában) szembesülnek a romák. Másrészt családjuk és szomszédjaik tapasztalatai alapján különösen erősek lehetnek azok a megfontolások, amelyek következtében a roma fiatalok egy jó része esetleg jelentősen alulbecsli az iskolázottság munkaerő-piaci hozadékát. Ezért inkább nagyobb hangsúlyt fektethetnek a gyermekvállaláson keresztül történő státuszemelkedésre, ami persze tovább csökkenti az esélyét bármilyen jövőbeni integrációs folyamatnak.

Akadálymentesítés
Contrast