A rendkívül alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek száma ingadozásokkal bár, de emelkedést mutat. A gazdasági válság hatásait e számok – mivel az adatfelvétel korábban történt – még nem tükrözik, feltehető, hogy e népesség aránya emelkedni fog. E mutató által jelzett probléma súlyát érzékelteti az alacsony munkaintenzitású háztartások körében a gyermekes családok európai összehasonlításban igen magas aránya Magyarországon: 55,6%; Csehország: 51,4%; Szlovákia: 50,8%; Lengyelország: 46,3%; EU27: 49,2%:. (Forrás: EUROSTAT munkaanyag a Szociális Védelmi Bizottság Indikátor munkacsoportja számára, 2010. május 27.)
Magyarország esetében – az alacsony foglalkoztatási szintből adódóan – igen jelentős e népesség aránya, összesen 870 ezer főt érint a 60 év alattiak közül a 2009-es adatok szerint. Ez a teljes népesség 11,3%-a. Közülük kb. 590 ezer fő gyermekes családban él, a 0–17 éves gyermekek közül pedig kb. 300 ezer él ilyen családban. Idősoros adatok a gyermekes háztartásokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy a gyermekek egyre nagyobb aránya születik és nő fel olyan háztartásban, ahol senki nem dolgozik, beavatkozások nélkül ez mind a szegénységi, mind a foglalkoztatási mutatók romlását idézi elő. Ugyanakkor sokan élnek közülük olyan gyermektelen háztartásban, ahol az egyik háztartástag 60 év feletti.
Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek, a kistelepüléseken, hátrányos térségekben élők, és a romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai: a regionálisan egyenlőtlen munkahely-kínálat, rugalmatlan munkaerőpiac, alacsony iskolázottság, tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, gyermekek, egyéb gondozásra szoruló hozzátartozók gondozási szolgáltatásainak hiánya.
Online tudásbázis