Elérhetőségek

pardogyi@gmail.com

Online tudásbázis

Kövess minket

Pardo Gyí Projekt

Projekt azonosító: EFOP-5.2.2-17-2017-00081
Projekt teljes neve: Társadalmi innovációt és transznacionális együttműködést célzó PardoGyi Projekt
Pályázati forma: USZT, támogatás intenzitása: 100%, támogatási összeg: 49.902.170,-Ft
Projekt kezdete: 2017.11.15, projekt vége: 2020.05.14.
Megvalósítási helyszín: 8860 Lulla, Petőfi Sándor út 4.
Konzorciumi vezető: Diótörés Alapítvány
Konzorciumi partner: Chrisdimen Vallás-és Társadalomkutató Alapítvány

A PARDOGYI szakmai kollégiumán összegzésre került: a szociális munka funkcióra és a szociális munkások által betöltött szerepekre természetesen számtalan, az elmúlt két-három évtizedben lezajlott társadalmi változás is hatással volt.

A legfontosabbak közé tartoznak a jelentős demográfiai változások, mint például az egyre alacsonyabb születési ráták Európa legnagyobb részén, vagy az elmozdulás egy öregedő korstruktúra irányába. Az alacsony születési ráták jelentősége abban áll, hogy a jövőben jóval kevesebb gyermek nő fel, akik gondoskodhatnának idősebb rokonaikról. Ez nyilvánvalóan hatással lesz a szociális szolgáltatásokra általában, nem csak a szociális munkára, és könnyen lehet, hogy hozzájárul a szakmák közötti határok további eróziójához, mivel új mechanizmusokra és kezdeményezésekre lesz szükség ahhoz, hogy az idősek számára is megfizethető szolgáltatásokat tudjunk nyújtani.

Mások is rámutatnak a család jellegének folyamatos változására és az eltávolodásra a „hagyományos” családmodelltől, ami együtt jár az egyszülős, illetve „többszülős” családok számának növekedésével. Az a tény, hogy egyre több nő lép ki a munkaerőpiacra, erőteljes növekedést okoz a gondozás iránti keresletben, és sokan rámutattak már arra a tényre, hogy a nők a korábbinál jóval kevésbé tekintenek a szociális munkára mint vonzó karrierlehetőségre.

A szociális munka ma egy teljesen más világban kénytelen működni, mint amiről Kilbrandon annak idején jelentést írt, elsősorban a feladatok mások, amelyekkel ma foglalkoznia kell. Az idősek sajátos helyzete és az öregedő társadalom problémája mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a szociális munka olyan környezetben zajlik, ahol számos botrányos eset történt, amelyekben gyerekek is érintettek voltak, és amelyek kihatottak a szociális munkára is. A drogokkal kapcsolatos problémák szaporodása szintén újabb feladatokat ró a szociális munkásokra, amennyibe egyrészt kábítószerélvezőkkel kell dolgozniuk, másrészt egyre gyakrabban szembesülnek a drogoknak a gyermekekre és a családokra kifejtett hatásával.

Szegénység, hátrányos helyzet és társadalmi kirekesztődés

A társadalom különböző csoportjai közötti egyenlőtlenségek Európa legtöbb országában és az Egyesült Királyságban is számos szakértő érvelését alátámasztják, akik szerint a szociális munka és a szociális munkások által betöltendő sajátos szerep nem tűnhet el. Enélkül a társadalom sok tagja továbbra is elszenvedné a kirekesztődés negatív következményeit – szegénység, rossz egészségi állapot, rossz lakáskörülmények, az iskolázottság hiánya.

A PARDOGYI szakmai kollégiumán kifejtésre került: a részvételi megközelítés hívei szerint a fő feladat a felhasználók pozíciójának erősítése, hogy ezáltal több információt kapjunk tőlük a kapott szolgáltatásról az erről folyó diskurzushoz, és hogy ezeket a diskurzusokat el tudjuk helyezni a helyi és regionális összefüggések rendszerében. A hangsúly a közösségi alapú szolgáltatásokon van, ahol a felhasználó és a szociális munkás partnerként viselkednek. Közös céljuk, hogy megoldást találjanak a felhasználó problémájára, és az a szolgáltatás eredményeként jobb élethelyzetbe kerüljön. A hatalmi kiegyensúlyozatlanság ennek következtében csökken, a felhasználó is aktívan bevonódik a saját jövőjének alakításába, aktív szerepet játszhat mint állampolgár, és nem rekesztődik ki a szegénység vagy a hátrányos helyzet okán.

 

A jövő szociális munkája közvetlenül és tevőlegesen részt vesz azoknak az életében, akik támogatásra szorulnak. Ez mind a szolgáltatások felhasználói, mind pedig a szociális munkások számára hasznos; utóbbiak számára azért, mert elmozdulást jelent a szociális munka egy olyan eredeti formája felé, amely hű maradt a fejlődése során kialakult értékekhez és gyakorlathoz, és független azoktól a szervezeti és intézményi változásoktól, amelyek az elmúlt években hatást gyakoroltak rá. Egy ilyen befogadó megközelítés lehetőségét a szociális munkában később tárgyaljuk, amikor a „konstruktív szociális munka” kérdéskörével foglalkozunk, ahogy azt Jordan és mások kidolgozták a más országokban született programokra és az ott szerzett tapasztalatokra építve.

A válság, valamint roma származású elkövetők részéről a meglévő ellentéteket tovább élező, etnikai színezetet sejtető bűncselekmények nyomán terjedő és radikalizálódó szélsőséges eszmék hatására is – gyakoribbá váltak a romákkal szembeni rasszista motivációjú súlyos erőszakos bűncselekmények, valamint az illegális paramilitáris szervezetek által folytatólagosan elkövetetett roma közösségek tagjai elleni erőszak, az ún. „egyenruhás bűnözés” bizonyos formái. Az utóbbiakkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében 2011 májusában az Országgyűlés módosította a közösség tagja elleni erőszakra vonatkozó büntetőjogi szabályozást, mely megteremtette a
2011. évi XL. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról: „Aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
kihívóan közösségellenes, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban riadalom keltésére alkalmas magatartás büntethetőségét.

– A roma népesség életkori összetétele lényegesen fiatalabb népességet mutat, mint a nem roma népességé – a roma népességet rendkívüli mértékben érinti a gyermekszegénység. A gyermekszám emelkedésével nő a családok elszegényedésének esélye. A tervezettnél több gyermeket vállaló családok között az elszegényedés kockázata kétszer nagyobb, mint ott, ahol a család saját elképzeléseinek megfelelő számú gyermek született. A gyermekszegénység csökkentésére kidolgozandó stratégia egyik eleme a családtervezés tudatosságának növelése lehetne.

– A roma népesség többsége a társadalmi gazdasági problémákkal jelentős mértékben sújtott régiókban (az Észak-magyarországi és a Kelet Magyarországi régióban) és hátrányos helyzetű térségekben él. A hátrányos helyzetű térségekre célzott programok hatékony beavatkozási lehetőségeket kínálnak a roma lakosság helyzetének javítására.

– A roma népesség hátrányos helyzete több, egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági probléma eredője. Csak a több problématerületre (oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi terület metszetei) egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek eredményre.

Akadálymentesítés
Contrast