Intézmény-CHRISDIMEN Archives - Oldal 2 a 23-ből

Published: csütörtök, október 10, 2019

A jelentési hajlandóságból fakadó látencia csökkentése érdekében valamennyi védett csoport ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények esetében fontos lenne, hogy a rendőrség célzott bizalomépítő kampányt indítson. Emellett fontos lenne pótolni a jelenleg hiányzó állami kezdeményezésű és támogatottságú társadalmi figyelemfelhívó és tudatosságnövelő kezdeményezéseket, oktatási programokat, bejelentési hajlandóságot növelő programokat;
• A cigányellenesség kiterjedésére tekintettel, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiának azonosítani kellene a cigányellenességet, mint létező problémát és ki kellene térnie a gyűlölet-bűncselekmények kérdéskörére, és a romákról szóló negatív narratíva megváltoztatására. Az államnak forrást kellene rendelnie a kérdéskörre, valamint egy felelős intézményt kellene kijelölnie e problémák leküzdésére;
• A jelenleg hiányzó roma jog- és érdekvédelmet állami alapokból is biztosítani kell.
• A cigányellenesség leküzdésére irányuló kormányzati tevékenység keretein belül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a romákról / cigányokról szóló pozitív tartalmaknak a Nemzeti Alaptantervben (és nagyobb részletességgel);
• Az állami központi költségvetésből jelentős mértékű pénzalapot kell előirányozni a cigányellenesség leküzdésére irányuló kampányokra éves szinten. E körben legalább egy országos és több regionális kampány támogatására elhatárolt összeg indokolt, melyet civil szervezetek egy meghatározott köre, roma nemzetiségi önkormányzatok, helyi, ill. megyei önkormányzatok, valamint közművelődési intéz-mények pályázhatnak meg. A pályázatokat elbíráló bizottságban jelenjenek meg olyan kompetens roma szervezetek, akik kellő szakértelemmel és érdekérvényesítési képességgel rendelkeznek.
• A demokratikus nevelés területén több éves tapasztalattal rendelkező civil szervezetek bevonásával újra kellene tervezni az iskolai közösségi szolgálat intézményét és tartalmát.

Published: kedd, október 01, 2019

• A helyi hatóságoknak ki kell terjeszteniük szolgáltatásaikat a romák lakta utcákra és városrészekre is. A helyi hatóságok szolgáltatásainak ugyanolyan kvantitatív és kvalitatív indikátorokkal kell rendelkezniük a romák által lakott területeken, mint a nem romák által lakottakon;
• A romák lakta utcákban és településeken az alapvető infrastruktúrát, mint az utak, járdák, víz, elektromos áram, közművek, ki kell építeni;
• A romáknak is jelen kell lenniük a közszolgálatban foglalkoztatottak között, nem csak közmunkás pozíciókban, valamint a helyi hatóságok intézményeinek alkalma-zottaiként is;
• A helyi hatóságok által fenntartott összes oktatási és gondozási intézménynek deszegregáltnak kell lennie;
• A térbeli, intézményi és társadalmi szegregáció minden formájának felszámolását mérhető módon meg kell kezdeni.
• Az esélyegyenlőségi és antiszegregációs szakemberek független státuszával és szakértelmével szemben támasztott követelményeket vissza kell állítani (jelenleg a helyi önkormányzatok alkalmazásában tevékenykednek, és a magas színvonalú helyi esélyegyenlőségi tervek elkészítéséhez szükséges szakértelmük nem garan-tált).
• Kifejezetten fontos, hogy a rendőri pályára készülő diákokat megismertessük azok-kal a nemzetiségekkel, etnikumokkal, akikkel Magyarországon találkozhatnak, munkájuk során találkozni fognak. Kiemelten fontos, hogy azokat a sztereotípiákat, melyek esetlegesen a diákokban élnek, még pályára lépésük előtt elkezdjük szét-foszlatni.
• A már szolgálatot teljesítő rendőröket érzékenyíteni kell a roma felzárkóztatási problémákkal kapcsolatban. Az érzékenyítő beszélgetéseket, foglalkozásokat köte-lezően beépítendő modulként kell beépíteni a rendőrök továbbképzéseibe, ezzel biztosítva, hogy a már szolgálatban lévő rendőrök is részesülnek olyan ismeret-szerzésben, mely a mindennapos munkájukat segíti, és a diszkriminatív etnikai profilalkotás ellen hat.
• Az Országos Roma Önkormányzat megyei hivatalokban tevékenykedő tisztviselői-nek hálózata erős tájékoztatásnyújtási együttműködést kell kialakítson a roma civil szervezetekkel és a megyéjükben működő roma kisebbségi önkormányzatokkal.
• Az alternatív lakhatási lehetőség biztosítása nélküli kilakoltatásokat meg kell tiltani és hasonló társadalmi krízishelyzetek kialakulását meg kell előzni;
• A személyi azonosság igazolására való diszkriminatív felszólítások, valamint a kol-lektív büntetés rendőrségi gyakorlatát be kell szüntetni.

Published: szerda, szeptember 18, 2019

A szegregált iskolák kifejlődésére több faktor van hatással, és különböző mintázatok azonosíthatók be az egyedi települések esetében. Ebből következően, a szeg-regáció felszámolását célzó stratégiai javaslatoknak is különbözniük. Talán a spe-cifikus stratégiák felállításának egyik legkézenfekvőbb módja a több iskolával ren-delkező nagy települések és az egy vagy két iskolával rendelkező kis települések közötti különbségtétel. Ez azt jelenti, hogy különbséget lehet tenni az olyan tele-pülések, ahol a szegregáció főként a szabad iskolaválasztáson alapul, és az olyan kis települések között, ahol a lakosság összetételének meghatározó szerepe van a szegregációban. Természetesen, ez a specifikáció nem alkalmazható automatikusan minden településre.
• A több mint egy iskolával rendelkező településeken alapvetően két megoldás kínálkozik a tanulók családi háttere alapján történő kiegyensúlyozott arány elérésére. A nyitás azt jelenti, hogy egy szegregált iskolát vonzóbbá tesznek, és a jobb helyzetű szülők gyermekei számára is nyitott (pl.: az USA-ban az ún. „mágnes iskolák” különböző társadalmi hátterű gyerekeket vonzanak egyidejűleg, többek között infrastrukturális fejlesztésekkel és tehetséggondozó programokkal). A másik alternatíva a zárás, azaz a hátrányos helyzetű tanulók átirányítása jobb helyzetű közösségekbe az iskola bezárása, másik iskolával történő egyesülés, vagy az iskolai körzetek megváltoztatása útján, ahol a legfontosabb cél a hátrányos helyzetű gyermekek egyenlő elosztása az iskolák között.
• A kis településeken a szegregált iskolák száma az oktatási rendszer racionalizálásával csökkenthető, miközben javítható a költséghatékonyság is, és a kínálat szű-külhet, főleg a kis helyi iskolák bezárásán keresztül. Több régióban a kis települési iskolák bezárása iskolai buszhálózat működtetését igényelné, amely más módon is elősegítené deszegrágálást. Először is, egy nagyobb befogadóképességű intézmény létrehozása néhány központi településen lehetővé tehetné a kis településekről szár-mazó tanulók egyenlő elosztását, minden területet egy egységként kezelve. Má-sodszor, a szülők pozitívabban tekintenének az oktatási rendszer átszervezésére, ha az állam átvállalná az utazási költségeket, amelyek sok család számára igen megterhelőek.

Elérhetőségek

Pardo Gyí Projekt

Intézmény-CHRISDIMEN

Kutatási részeredmények: ajánlások jogvédelmi szinten

Kutatási részeredmények: ajánlások antidiszkriminációs szinten

Oktatáspolitikai ajánlások

New item