Elérhetőségek

pardogyi@gmail.com

Online tudásbázis

Kövess minket

Pardo Gyí Projekt

Projekt azonosító: EFOP-5.2.2-17-2017-00081
Projekt teljes neve: Társadalmi innovációt és transznacionális együttműködést célzó PardoGyi Projekt
Pályázati forma: USZT, támogatás intenzitása: 100%, támogatási összeg: 49.902.170,-Ft
Projekt kezdete: 2017.11.15, projekt vége: 2020.05.14.
Megvalósítási helyszín: 8860 Lulla, Petőfi Sándor út 4.
Konzorciumi vezető: Diótörés Alapítvány
Konzorciumi partner: Chrisdimen Vallás-és Társadalomkutató Alapítvány

A rendszerváltás után erős civil aktivitás vette kezdetét, mondhatni civil szervezeti boom volt tapasztalható. 2015-ben már több, mint 62 ezer nonprofit szervezet működött hazánkban, ezen belül 52 ezer volt a civilszervezetek (magánalapítványok, egyesületek, szö-vetségek) száma. Az önszerveződési boom a roma közösségeket sem hagyta érintetlenül. A roma közösségek megmozdultak, szervezetek sokaságát hozták létre, amelyekben, mint mindenki más, ők is a demokrácia, a szervezetépítés, -fejlesztés, a stratégiai tervezés, az aktív állampolgári részvétel alapmotívumait ismerték meg, sajátították el azokat.

A roma civil szerveződések, amellett, hogy jelentős és hiánypótló szolgáltatásokat nyúj-tottak az általuk lefedett közösségek számára, fontos terepei voltak a közéleti szocializá-ciónak. A rendszerváltás után létrejött roma (és nem roma) civil szervezetek egy jelentős része tiszavirág életű volt, hiszen működési források, szervezeti kultúra, infrastruktúra és humánkapacitás hiánya miatt viszonylag hamar megszűntek, alvó, inaktív állapotba kerültek. Az EU-s csatlakozást követően szélesedtek a pályázati lehetőségek, amelyekben a roma civilek is megjelentek. Ezen időszak alatt a roma szervezetek erős tanulási folyama-ton mentek keresztül, hatalmas szakmai utat jártak be, ugyanis megismerték és elsajátí-tották a pályázatírást, mint fontos gyakorlati tudást, a pályázat lebonyolítás szakmai, költségvetési, menedzsment aspektusait. Vagyis olyan tudástőkére, szkillekre és kompeten-ciákra tettek szert, amelyek alapfeltételei abszorpciós képességnek, a pályázatok megva-lósításának.

Abban az esetben is színes, változatos képet kaphatunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a roma civil szervezetek milyen számban és milyen területek mentén jöttek létre. Erre vonatko-zóan nincs reprezentatív adat, felmérés. Mindazonáltal elmondható, hogy a roma szerve-ződések többsége a szociális, oktatási, kulturális és sport témakör vonatkozásában lát el feladatokat. Természetesen voltak olyan, jelentős kapacitásokkal bíró, mintaadó szerve-ződések is, amelyek a jogvédelem területén láttak el kimagaslóan magas színvonalon fel-adatokat.

A civil szervezeti keretek jelen kormányzati ciklus alatt többször is változtak, ezek közül az egyik legjelentősebb a 2013. Évi V. Tv, ami a közhasznúság feltételeit szigorította. Ennek eredményeként 2015-ben az összes bejegyzett szervezet 20%-a rendelkezett köz-hasznú minősítéssel (szemben a korábbi 55-60% feletti értékekkel). A másik jelentős változást a 2017. évi LXXVI. törvény jelenti, ami a „Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szól. Ennek értelmében minden szervezet 15 napon belül köteles beje-lenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszék-nek, amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot. Jelen jogszabály nem vonatkozik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény sze-rinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre – ugyanakkor jelzi a kormányzat által generált negatív hozzáállást a civil szektorral kapcsolatosan. Ráadásul, a polgári jogi aktivistáknak komoly politikai üldöztetésben is részük van. Az utóbbi időben megkülönböztetik a civil társadalmi szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket, és az utóbbiakat „külföldi ügynökökként” jellemzik. Ezen felül, a roma pol-gári jogvédő civil szervezetek közül néhánynak fel kellett hagynia tevékenységével, jórészt anyagi helyzetük következtében. 2016-ban az alábbi szervezetek függesztették fel műkö-désüket: CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek), RSK (Roma Sajtóközpont) és NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda).

Magyarország helyi önkormányzatairól a 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik, amely kimondja, hogy a „az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.” A törvény pontosan meghatározza az helyi önkormányzati feladatokat, azzal a kitétellel, hogy a „törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles”. A törvény a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati fel-adatok közt említi meg a nemzetiségi ügyeket. Minthogy a törvény nem ad pontosabb meghatározást, az egyes önkormányzatok saját maguk minősítik és határozzák meg a nemzetiségi ügyek körét. A gyakorlat az mutatja, hogy sok esetben a települési önkor-mányzatok helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások keretében rögzítik a együttműködési lehetőségek általános formáit és területeit, így eleget téve a törvény által előírt feladat betartásának.

Így bizonyos értelemben, 1994. óta megválasztott nemzetiségi önkormányzatok a letéte-ményesi annak, hogy a helyi nemzetiségi közösségek érdekeinek képviselete helyi szinten is megvalósuljon. A nemzetiségi jogok érvényesítésében a települési önkormányzatok partnerei. Bár elmondható, hogy az etnikai alapon szerveződő pártokhoz képest a roma kisebbségi önkormányzatok – más civil szerveződésekkel egyetemben – jóval népszerűbbek a cigány-ság körében, kezdetben a kisebbségi szervezetek korabeli nagyfokú elutasítása következtében nem lehetett érvényesíteni az alkotmány és a kisebbségi törvény azon rendelkezé-seit, amelyek szerint a kisebbséghez tartozók joga kisebbségi önkormányzatokat létre-hozni. Ezenfelül a kisebbségi önkormányzati választásokat a szabályok nem ismeretéből fakadóan az érvénytelen szavazatok rendkívül nagy száma is jellemezte – számos telepü-lésen ezek többszörösen meghaladták az érvényes szavazatok számát.

Magyarországon ma 3200 település van. Ebből 2000 településen élnek romák, és 1100 településen van nemzetiségi önkormányzatuk. Magyarországon 134 településen „megha-tározó arányt” képviselnek a romák (20% feletti). 34 településen többségben vannak. Ők adják a településvezetést is, ezek rendszerint a legszegényebb, gettófalvak. Egyetlen vá-rosi rangú település van, ahol a romák mindössze 5%-os aránya ellenére roma ember vezeti a várost, ez pedig Ács városa, ahol Lakatos Béla korábbi iskolaigazgató a polgár-mester. 2006-ig mintegy 1000 fő roma ember rendelkezett települési önkormányzati mandátum-mal a kisebbségi kedvezményes mandátum biztosítása alapján, amelyet a törvényhozás 1990-től biztosított. E kedvezményes kisebbségi mandátumot 2006-ban kivezették, így ez jelentős politikai veszteséget jelentett a roma közösségeknek, gyakorlatilag a helyi köz-ügyek eldöntéséből való kiszorulást.

Magyarországon jogi és formális szempontból a romák ugyanolyan jogokkal rendelkeznek a szavazást, illetve a közügyekben való részvételt illetően. Azonban bizonyos politikai as-piránsok, pártok és jelöltek szavazati joguk gyakorlásának korlátozott lehetőségével ren-delkeznek. Minthogy a magyarországi romák többsége mélyszegénységben él, szavazói minőségükben könnyen kihasználják őket.
A roma szavazókkal kapcsolatban bizonyos pártok és független jelöltek:
• „szavazatfogó ajándékként” osztogatott adományokkal igyekeznek megszerezni a romák szavazatait, valódi politikai biztosítékok vagy ígéretek helyett;
• sok esetben készpénzt adnak a szavazatért cserébe;
• a közmunka lehetőségéhez való hozzájutással próbálják direkt vagy indirekt módon zsarolni a roma szavazókat;
• tevőleges segítséget nyújtanak a roma szavazóknak, a szavazóhelyiségekbe való eljutáshoz;
• megkérik a közszolgálati alkalmazottakat, hogy készítsenek fényképet a szavazólapjaikról.
Az is elmondható, hogy a „Kisebbségi Roma Önkormányzati Rendszernek kellene biztosí-tania a romák politikai képviseletét már 20 éve, azonban a rendszer nem volt képes arra, hogy teljesítse küldetését. Inkább csak közigazgatási szervezetek halmazaként működött helyi szinten, amely nem képes képviselni a romák jogait országos szinten” – ezek a szer-vezetek nem helyettesíthetik a romák eredményes parlamenti politikai képviseletét Ma-gyarországon.
A romák önkormányzati testületekből való kiszorulása rendkívül sajnálatos és káros, hi-szen pl. a legintenzívebb szavazási hajlandóságot a roma közösségek az önkormányzati választásokon mutatják (70%).
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény szerint, ha a nem-zetiség nem szerzi meg a kedvezményes nemzetiségi mandátumot a nemzetiségi listáról a helyi nemzetiségi önkormányzatok által állított nemzeti listán, akkor azt a nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. Míg a nemzetiségi és etnikai kisebb-ségek parlamenti képviseletét sokan adottnak tekintették a törvénykezési időszakban, ja-vasolt megoldás továbbra sem egyértelmű, és mindössze elméletben hatékony. A törvény szerint, azok a szavazók, akik egy nemzetiség tagjaiként vetetik névjegyzékbe magukat, kérvényük benyújtásakor kérvényezhetik, hogy a névjegyzékbe vételüket terjesszék ki az országgyűlési képviselőválasztásra is. Azonban, ha így tesznek, akkor csak a nemzetiségi listára adhatnak le szavazatot; pártlistára, az egyéni jelöltekre leadott szavazatuk mellett, pedig nem. Az önbevalláson alapuló nemzetiségi nyilvántartásba vétel is problematikusnak mondható. A 2014. évi országos választásokat megelőzően, főképp roma szervezetek til-takoztak a nyilvántartásba vétel ellen, amely általános távolmaradáshoz és a nyilvántar-tásba vétel elmaradásához vezetett. Végül, mindösszesen 14 271 roma nemzetiségű ál-lampolgár vetette nyilvántartásba magát az országos névjegyzékben a parlamenti válasz-tások idején.10 Jól látható, hogy ilyen számú regisztráció mellett egyetlen nemzetiségnek sem volt esélye arra, hogy elérje a nemzetiségi képviselői mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számát. A nemzetiségi mandátumok számításának módszere is problémás. minthogy a részvételi arány növekedése negatívan hat a nemzetiségi listáról történő mandátumszerzés esélyére.

Akadálymentesítés
Contrast