A rendszerváltás után erős civil aktivitás vette kezdetét, mondhatni civil szervezeti boom volt tapasztalható. 2015-ben már több, mint 62 ezer nonprofit szervezet működött hazánkban, ezen belül 52 ezer volt a civilszervezetek (magánalapítványok, egyesületek, szö-vetségek) száma. Az önszerveződési boom a roma közösségeket sem hagyta érintetlenül. A roma közösségek megmozdultak, szervezetek sokaságát hozták létre, amelyekben, mint mindenki más, ők is a demokrácia, a szervezetépítés, -fejlesztés, a stratégiai tervezés, az aktív állampolgári részvétel alapmotívumait ismerték meg, sajátították el azokat.
A roma civil szerveződések, amellett, hogy jelentős és hiánypótló szolgáltatásokat nyúj-tottak az általuk lefedett közösségek számára, fontos terepei voltak a közéleti szocializá-ciónak. A rendszerváltás után létrejött roma (és nem roma) civil szervezetek egy jelentős része tiszavirág életű volt, hiszen működési források, szervezeti kultúra, infrastruktúra és humánkapacitás hiánya miatt viszonylag hamar megszűntek, alvó, inaktív állapotba kerültek. Az EU-s csatlakozást követően szélesedtek a pályázati lehetőségek, amelyekben a roma civilek is megjelentek. Ezen időszak alatt a roma szervezetek erős tanulási folyama-ton mentek keresztül, hatalmas szakmai utat jártak be, ugyanis megismerték és elsajátí-tották a pályázatírást, mint fontos gyakorlati tudást, a pályázat lebonyolítás szakmai, költségvetési, menedzsment aspektusait. Vagyis olyan tudástőkére, szkillekre és kompeten-ciákra tettek szert, amelyek alapfeltételei abszorpciós képességnek, a pályázatok megva-lósításának.
Abban az esetben is színes, változatos képet kaphatunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a roma civil szervezetek milyen számban és milyen területek mentén jöttek létre. Erre vonatko-zóan nincs reprezentatív adat, felmérés. Mindazonáltal elmondható, hogy a roma szerve-ződések többsége a szociális, oktatási, kulturális és sport témakör vonatkozásában lát el feladatokat. Természetesen voltak olyan, jelentős kapacitásokkal bíró, mintaadó szerve-ződések is, amelyek a jogvédelem területén láttak el kimagaslóan magas színvonalon fel-adatokat.
A civil szervezeti keretek jelen kormányzati ciklus alatt többször is változtak, ezek közül az egyik legjelentősebb a 2013. Évi V. Tv, ami a közhasznúság feltételeit szigorította. Ennek eredményeként 2015-ben az összes bejegyzett szervezet 20%-a rendelkezett köz-hasznú minősítéssel (szemben a korábbi 55-60% feletti értékekkel). A másik jelentős változást a 2017. évi LXXVI. törvény jelenti, ami a „Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szól. Ennek értelmében minden szervezet 15 napon belül köteles beje-lenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszék-nek, amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot. Jelen jogszabály nem vonatkozik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény sze-rinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre – ugyanakkor jelzi a kormányzat által generált negatív hozzáállást a civil szektorral kapcsolatosan. Ráadásul, a polgári jogi aktivistáknak komoly politikai üldöztetésben is részük van. Az utóbbi időben megkülönböztetik a civil társadalmi szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket, és az utóbbiakat „külföldi ügynökökként” jellemzik. Ezen felül, a roma pol-gári jogvédő civil szervezetek közül néhánynak fel kellett hagynia tevékenységével, jórészt anyagi helyzetük következtében. 2016-ban az alábbi szervezetek függesztették fel műkö-désüket: CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek), RSK (Roma Sajtóközpont) és NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda).
Online tudásbázis